A héten már több iskolából hazaküldték azokat a gyerekeket, akik külföldön jártak, sokan pedig csak óvatosságból nem mentek be az órákra. A kormány mai bejelentése után ez már nem lesz választható: hétfőtől tantermen kívüli digitális munkarend lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Ahogy arról mi is beszámoltunk, valamennyi parlamenti párt egybehangzóan az iskolák hétfői bezárása mellett foglalt állást a koronavírus terjedése miatt a pénteki hétpárti megbeszélésen – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal. Mint mondta: ezt fogja a kormány felé tolmácsolni, és várhatóan 24 órán belül megszületik a döntés. A döntés pedig megszületett:
hétfőtől bezárnak az iskolák. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése után nyilvános, március 16-tól új oktatási munkarend: tantermen kívüli digitális munkarend lesz.
Ez azt jelenti, hogy a diákoknak nem kell bejárnia az iskolába, azonban ez nem vonatkozik majd a tanárokra és az iskolaigazgatókra sem. Orbán Viktor szerint ez az intézkedés nem fogja érinteni az érettségit, illetve ahol ahol kell, ott a kiscsoportos felügyeletet tudnak biztosítani. A miniszter kiemelte: a diákokra ne a nagyszülők vigyázzanak, mert nekik életveszélyes a vírus. Az oktatási államtitkár jövő héten módszertani ajánlásokat tesz majd közzé, amit minden iskolába eljuttatnak, hogy a diákok és a tanárok is értsék, mi a teendő. Arról, hogy mi lesz az óvodákkal és a bölcsödékkel, a bejelntésben nem esett szó.
Ez hány diákot érint?
A köznevelés és felsőoktatás képzésein 1,8 millióan tanulnak összesen - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Ebből általános iskolában oktatásban tanulók száma jelenleg 720,3 ezer fő. A középiskolában 410,8 ezren tanulnak.
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein 203,6 ezer hallgató folytatja tanulmányait.
A közoktatásban ez összesen 1 553 070 diákot, a felsőoktatásban pedig 285 110 hallgatót érint a döntés. Arról nem is beszélve, hogy a kiskorú diákokkal otthonmaradó szülőkkel is számolnia kell a rendszernek.
Akkor itt az év vége?
A Pedagógusok Szakszervezet már korábban közölte, felháborítónak – és félrevezetőnek – tartja azt is, hogy az iskolabezárás feltétlenül a tanév végét jelentené, hiszen a köznevelésről szóló törvény, de az idei tanév rendjét szabályozó rendelet is több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására. Utóbbit egy egyszerű miniszteri rendelettel módosítani lehet például, a tananyag utólagos bepótlására pedig nemcsak a nyári szünet már említett megrövidítése jöhetne szóba, de bővíteni lehetne a maximális heti órák számát, vagy szombati napokra is elrendelni tanítást, de indokolt esetben arra is lehetőséget ad a rendelet, hogy az iskola a következő tanítási évben gondoskodjon az elmaradt tananyag feldolgozásáról.
Az Eduline által nemrég megkérdezett igazgató arra a kérdésre, mi lesz az érettségire készülő diákokkal, azt mondta: a tanárok eddig is sok tananyagot osztottak meg online a diákokkal Facebook-csoportban vagy drive-on keresztül, így ezzel talán nem lesz baj. Azonban központi rendszer nem létezik arra az esetre, ha iskolai szünetet rendelnének el, illetve az érettségi előtt álló diákoknak gondot jelenthet azoknak a témaköröknek az elsajátítása, amiket korábban még nem vettek. Az igazgató szerint ugyanis az új tananyagokhoz kell a tanári magyarázat.
Eddig még nincs döntés: mi történne, ha rendkívüli tanítási szünetet rendelnének el?
A szomszédos országok közül Szlovákiában, Romániában és Csehországban is rendkívüli iskolai szünetet rendeltek a koronavírus miatt. De vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Hogyan készülnek majd az érettségizők a vizsgára? Érdekes kérdéseket vet fel a koronavírus körül kialakult helyzet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
