Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is az oktatási intézmények mielőbbi bezárását követeli, és nem fogadja el, hogy a tanárok nem kaphatnának juttatást az iskolabezárás idejére - írják közleményükben.
Gulyás Gergely miniszter 2020. március 11-én tett bejelentését követően – miszerint egyelőre nincs szükség az iskolák bezárására – a Pedagógusok Szakszervezete az Emmi köznevelésért felelős államtitkárának 2020. március 12-én, egy személyes találkozón jelezte: nem ért egyet a bejelentéssel - írják közleményükben.
A PSZ egyértelművé tette álláspontját: a rendkívüli tanítási szünet idejére minden dolgozónak meg kell kapnia az illetményét. Vagyis ugyanúgy, mint bármilyen más tanítási szünet esetén.
Tehát a Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor kormányfő Kossuth Rádiónak 2020. március 13-án adott nyilatkozatát, miszerint nem kaphatnának juttatást a pedagógusok, ha bezárnák az intézményeket.
A PSZ azzal sem ért egyet, hogy az iskolabezárás feltétlenül a tanév végét jelentené, hiszen a köznevelésről szóló törvény, illetve az idei tanév rendjét szabályozó rendelet több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására. A törvény szerint akár hatnapos is lehet egy tanítási hét, amikor pótolni lehet az elmaradt tananyagot. A tanév rendjét szabályozó rendelet szerint pedig „az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2020/2021. tanítási évben történő feldolgozásáról.”
Az intézmények bezárása azért fontos, mert bár a fiatalok megbetegedési rátája alacsony, nagy veszélyt jelentenek vírushordozóként. Ráadásul a pedagógusok és oktatásban dolgozók átlagos életkora magas, 48-50 év, az ő védelmük érdekében is szükséges az intézmények mielőbbi bezárása - írja a szakszervezet közleményében.
Minden iskolában más szabály van - ki hogyan reagál a helyzetre?
Nagyon megoszlik, hogy az iskolák hogyan állnak a szerdán elrendelt országos vészhelyezethez: van, ahol szülői igazolással minden további nélkül otthon maradhatnak a diákok, akár hosszabb időszakra is, máshol minden egyes napra orvosi igazolás kell.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.