Tizenkét pontban fogalmazta meg követeléseit a PSZ

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 12 pontban fogalmazta meg követeléseit. Többek között a pedagógus bérek, a pedagógushiány és a Nemzeti alaptanterv is felkerült a listára. Az összes pontot itt olvashatjátok.

  • Eduline

A Pedagógusok Szakszervezete 12 pontja:

  1. Tisztességes bért a pedagógusoknak! A tanárok bérét a minimálbérhez igazítsák 2020 januárjától visszamenőleg. A bejelentett 10 százalékos ágazati szakmai pótlék semmire sem elég, valódi béremelést követelünk! A pályakezdők is kapjanak versenyképes bért, mert évek múlva nem lesz tanító, tanár Magyarországon!
  2. Fix heti óraszámot a pedagógusoknak! 2020 szeptemberétől a pedagógusok heti kötelező óraszáma 22 óra legyen! Elég volt az évek óta tartó igazságtalanságból: ugyanannyi pénzt kap az is, aki 22, és az is, aki 26 órát tanít egy héten! Ne trükközzenek tovább, fizessék ki a többletmunkát! Ez vonatkozzon az óvodapedagógusokra is!
  3. Fizetésemelést a többi oktatási dolgozónak is! Nem nézhetjük tétlenül, hogy a pedagógusok munkáját segítő kollégák éhbért kapjanak! Becsüljék meg őket is, rendezzék a közalkalmazotti bértáblát!
  4. El a kezekkel a szakképzéstől! Nem hagyjuk, hogy a szakképzésben dolgozók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat! Senki ne higgyen a kormányzat hamis állításának, miszerint csak akkor kaphatnak béremelést, ha a Munka törvénykönyve vonatkozik rájuk! Kérjük, minél többen csatlakozzanak a PSZ alkotmánybírósági beadványához!
  5. Halasszák el a Nemzeti alaptanterv bevezetését! Kezdődjön róla mielőbb széles körű társadalmi vita a szakmai szervezetekkel és az érdekképviseletekkel, a diákokkal és a szülőkkel!
  6. Radikális tananyagcsökkentést! Csökkentsék a tananyagot minden évfolyamon! A tanulók nem dolgozhatnak többet a felnőtteknek megállapított heti törvényes munkaidőnél! Adják vissza a diákoknak gyermekkorukat, a poros, elavult lexikális tananyagot száműzzék a tankönyvekből!
  7. Oldja meg a kormány a pedagógushiányt! Ehhez nemcsak béremelés, hanem más szakmai feltétel is szükséges! Több pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenst a köznevelésbe! Korszerűsítsék a pedagógusok képzését és továbbképzését!
  8. Vonják vissza az életpályamodellt! Ez ugyanis kudarcba fulladt! Ehelyett dolgozzanak ki olyan ösztönző rendszert, amely valóban elismeri a pedagógusok minőségi munkáját!
  9. Esélyegyenlőséget az oktatásban! Az oktatás legfontosabb feladata a társadalmi felzárkóztatás! Teremtsék meg a feltételeket a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez és oktatásához! A szegregációt szüntessék meg minden intézményben!
  10. Adják vissza az óvodapedagógusok döntési jogát! Nem minden hatéves iskolaérett! Állítsák vissza a korábbi szabályozást, továbbra is az óvónők és a szülők dönthessenek közösen a gyermekek iskolaérettségéről! A kormány teremtse meg a korai gyermekkori fejlesztés lehetőségeit, legyen minden óvoda számára elérhető fejlesztőpedagógus, logopédus és más szakember!
  11. Becsüljék meg a gyermekvédelemben dolgozókat! Kapjanak több fizetést, munkájukkal arányos pótlékokat áldozatkészségükért! Teremtsenek XXI. századi munkafeltételeket, alakítsanak ki korszerűbb gyermekotthonokat Magyarországon.
  12. Demokratikus sztrájktörvényt! Minden munkavállaló élhessen alkotmányos jogával, hogy törvényes keretek között szüntethesse be a munkát! Eszerint módosítsa mielőbb a parlament a sztrájktörvényt!  Érdemi érdekegyeztetést követelünk a szakszervezetekke

Közösen kezd sztrájkba a PSZ és a PDSZ

Egyesül a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sztrájkbizottsága a közösen szervezett sztrájk miatt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.