Tizenkét pontban fogalmazta meg követeléseit a PSZ

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 12 pontban fogalmazta meg követeléseit. Többek között a pedagógus bérek, a pedagógushiány és a Nemzeti alaptanterv is felkerült a listára. Az összes pontot itt olvashatjátok.

  • Eduline

A Pedagógusok Szakszervezete 12 pontja:

  1. Tisztességes bért a pedagógusoknak! A tanárok bérét a minimálbérhez igazítsák 2020 januárjától visszamenőleg. A bejelentett 10 százalékos ágazati szakmai pótlék semmire sem elég, valódi béremelést követelünk! A pályakezdők is kapjanak versenyképes bért, mert évek múlva nem lesz tanító, tanár Magyarországon!
  2. Fix heti óraszámot a pedagógusoknak! 2020 szeptemberétől a pedagógusok heti kötelező óraszáma 22 óra legyen! Elég volt az évek óta tartó igazságtalanságból: ugyanannyi pénzt kap az is, aki 22, és az is, aki 26 órát tanít egy héten! Ne trükközzenek tovább, fizessék ki a többletmunkát! Ez vonatkozzon az óvodapedagógusokra is!
  3. Fizetésemelést a többi oktatási dolgozónak is! Nem nézhetjük tétlenül, hogy a pedagógusok munkáját segítő kollégák éhbért kapjanak! Becsüljék meg őket is, rendezzék a közalkalmazotti bértáblát!
  4. El a kezekkel a szakképzéstől! Nem hagyjuk, hogy a szakképzésben dolgozók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat! Senki ne higgyen a kormányzat hamis állításának, miszerint csak akkor kaphatnak béremelést, ha a Munka törvénykönyve vonatkozik rájuk! Kérjük, minél többen csatlakozzanak a PSZ alkotmánybírósági beadványához!
  5. Halasszák el a Nemzeti alaptanterv bevezetését! Kezdődjön róla mielőbb széles körű társadalmi vita a szakmai szervezetekkel és az érdekképviseletekkel, a diákokkal és a szülőkkel!
  6. Radikális tananyagcsökkentést! Csökkentsék a tananyagot minden évfolyamon! A tanulók nem dolgozhatnak többet a felnőtteknek megállapított heti törvényes munkaidőnél! Adják vissza a diákoknak gyermekkorukat, a poros, elavult lexikális tananyagot száműzzék a tankönyvekből!
  7. Oldja meg a kormány a pedagógushiányt! Ehhez nemcsak béremelés, hanem más szakmai feltétel is szükséges! Több pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenst a köznevelésbe! Korszerűsítsék a pedagógusok képzését és továbbképzését!
  8. Vonják vissza az életpályamodellt! Ez ugyanis kudarcba fulladt! Ehelyett dolgozzanak ki olyan ösztönző rendszert, amely valóban elismeri a pedagógusok minőségi munkáját!
  9. Esélyegyenlőséget az oktatásban! Az oktatás legfontosabb feladata a társadalmi felzárkóztatás! Teremtsék meg a feltételeket a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez és oktatásához! A szegregációt szüntessék meg minden intézményben!
  10. Adják vissza az óvodapedagógusok döntési jogát! Nem minden hatéves iskolaérett! Állítsák vissza a korábbi szabályozást, továbbra is az óvónők és a szülők dönthessenek közösen a gyermekek iskolaérettségéről! A kormány teremtse meg a korai gyermekkori fejlesztés lehetőségeit, legyen minden óvoda számára elérhető fejlesztőpedagógus, logopédus és más szakember!
  11. Becsüljék meg a gyermekvédelemben dolgozókat! Kapjanak több fizetést, munkájukkal arányos pótlékokat áldozatkészségükért! Teremtsenek XXI. századi munkafeltételeket, alakítsanak ki korszerűbb gyermekotthonokat Magyarországon.
  12. Demokratikus sztrájktörvényt! Minden munkavállaló élhessen alkotmányos jogával, hogy törvényes keretek között szüntethesse be a munkát! Eszerint módosítsa mielőbb a parlament a sztrájktörvényt!  Érdemi érdekegyeztetést követelünk a szakszervezetekke

Közösen kezd sztrájkba a PSZ és a PDSZEgyesül a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sztrájkbizottsága a közösen szervezett sztrájk miatt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna