A miniszterelnök elmondta, miért lett ilyen a Nemzeti alaptantanterv

A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt arról, miért lett olyan az új NAT, amilyen.

  • Eduline

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt arról, miért lett ilyen a módosított Nemzeti alaptanterv - írja a hvg.hu.

Az évnyitón a miniszter arról beszélt, szerinte a NAT körüli vita is arról szól, hogy a nacionalizmust ki hogyan oktatja az iskolában:

ez nemcsak oktatástechnikai kérdés, hanem hogy mire neveljük a gyereket. A büszkeség, teljesítmény felé, a saját családi és nemzeti büszkeség felé, vagy az elveszett háborúkat tanítsuk? Az is fontos, de nem lehet a tananyag magva.

A magva ugyanis arról szól, hogy száz év után, elveszítve az ország területének és népességének a hatvan százalékát, itt állunk, és arról beszélünk, hogyan védjük meg sikereinket a következő tíz évben. Ezt kell tanítani, nem eltagadva a kudarcokat – áll a miniszterelnök mondata a hvg.hu tudósításában.

Nem fog változni az új Nemzeti alaptanterv Hajnal Gabriella szerint

Hajnal Gabriella szerint az új Nemzeti alaptanterv továbbra is jó, korszerűbb és előremutatóbb, mint a korábbi. A Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta: már nem fognak rajta változtatni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.