A miniszterelnök elmondta, miért lett ilyen a Nemzeti alaptantanterv

A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt arról, miért lett olyan az új NAT, amilyen.

  • Eduline

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt arról, miért lett ilyen a módosított Nemzeti alaptanterv - írja a hvg.hu.

Az évnyitón a miniszter arról beszélt, szerinte a NAT körüli vita is arról szól, hogy a nacionalizmust ki hogyan oktatja az iskolában:

ez nemcsak oktatástechnikai kérdés, hanem hogy mire neveljük a gyereket. A büszkeség, teljesítmény felé, a saját családi és nemzeti büszkeség felé, vagy az elveszett háborúkat tanítsuk? Az is fontos, de nem lehet a tananyag magva.

A magva ugyanis arról szól, hogy száz év után, elveszítve az ország területének és népességének a hatvan százalékát, itt állunk, és arról beszélünk, hogyan védjük meg sikereinket a következő tíz évben. Ezt kell tanítani, nem eltagadva a kudarcokat – áll a miniszterelnök mondata a hvg.hu tudósításában.

Nem fog változni az új Nemzeti alaptanterv Hajnal Gabriella szerint

Hajnal Gabriella szerint az új Nemzeti alaptanterv továbbra is jó, korszerűbb és előremutatóbb, mint a korábbi. A Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta: már nem fognak rajta változtatni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.