A miniszterelnök elmondta, miért lett ilyen a Nemzeti alaptantanterv

A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt arról, miért lett olyan az új NAT, amilyen.

  • Eduline

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt arról, miért lett ilyen a módosított Nemzeti alaptanterv - írja a hvg.hu.

Az évnyitón a miniszter arról beszélt, szerinte a NAT körüli vita is arról szól, hogy a nacionalizmust ki hogyan oktatja az iskolában:

ez nemcsak oktatástechnikai kérdés, hanem hogy mire neveljük a gyereket. A büszkeség, teljesítmény felé, a saját családi és nemzeti büszkeség felé, vagy az elveszett háborúkat tanítsuk? Az is fontos, de nem lehet a tananyag magva.

A magva ugyanis arról szól, hogy száz év után, elveszítve az ország területének és népességének a hatvan százalékát, itt állunk, és arról beszélünk, hogyan védjük meg sikereinket a következő tíz évben. Ezt kell tanítani, nem eltagadva a kudarcokat – áll a miniszterelnök mondata a hvg.hu tudósításában.

Nem fog változni az új Nemzeti alaptanterv Hajnal Gabriella szerint

Hajnal Gabriella szerint az új Nemzeti alaptanterv továbbra is jó, korszerűbb és előremutatóbb, mint a korábbi. A Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta: már nem fognak rajta változtatni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.