Az irodalomtankönyv-család szerzője vállalja könyveinek szakmai hitelességét, és nem hagyja, hogy ettől rosszabb minőségű tankönyvek szülessenek. A NAT-ról és a kerettantervekről úgy nyilatkozott, csak tanári előadásra és passzív tanulói befogadásra épülő órák tömegét lehet velük elérni.
Pethőné Nagy Csilla, az egyik népszerű középiskolai irodalomtankönyv-család szerzőjének jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, mint korábban megírtuk, ő azonban nem adta el szerzői jogait az államnak. Most a hvg.hu-nak azt mondta: nem hagyja, hogy ebből bármilyen szinten rosszabb minőségű tankönyv szülessen, és hogy ragaszkodik a tankönyvei szakmai hitelességéhez.
A NAT-ról úgy nyilatkozott: egy szaktanárnak választania kell, vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt - fogalmazott.
Elmondta, hogy a kerettantervből hiányzik néhány szerző, ami a NAT-ban viszont benne van. Ez szerinte csupán apró példa arra, hogy mennyire nem szakmai a kerettanterv: szerintem egyszerűen kifelejtették, mert a NAT erősebb szabályzó, tehát, ami abban benne van, a kerettantervben is benne kellene hogy legyen - mondta.
Nincs maradék 20 százalék
Pethőné Nagy Csilla hozzátette, egy magyar szakos igazgató kiszámolta, hogy az előírt tananyag a tanórák 130 százalékát fedi le irodalomból. Nem 80-at, hogy maradjon az emlegetett 20 százalék "szabad felhasználásra". Ahhoz pedig, hogy a gyerekek kompetenciái fejlődjenek, hogy a szövegek közelebb kerüljenek hozzájuk, azokkal dolgozni, „molyolni” kell. Le lehet persze darálni az tananyagot, de annak nincs semmi értelme - hangzott el az interjúban.
Minél tovább dolgozok egy szöveggel, annál mélyebben értem meg. Itt maximum a felületet lehet kapargatni átlag másfél órában. Az előírt lista alapján csak tanári előadásra és passzív tanulói befogadásra épülő órák tömegét lehet csinálni - tette hozzá.
A teljes interjút itt olvashatjátok el.
Az új NAT elhalasztását kéri a Pedagógusok Szakszervezete
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményt adott ki, amelyben a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a hozzá kapcsolódó kerettantervek bevezetésének elhalasztását kéri.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
