Ragaszkodik a tankönyvei szakmai hitelességéhez, a NAT-ról is kritikát fogalmazott meg a népszerű tankönyvszerző

Az irodalomtankönyv-család szerzője vállalja könyveinek szakmai hitelességét, és nem hagyja, hogy ettől rosszabb minőségű tankönyvek szülessenek. A NAT-ról és a kerettantervekről úgy nyilatkozott, csak tanári előadásra és passzív tanulói befogadásra épülő órák tömegét lehet velük elérni.

  • Eduline

Pethőné Nagy Csilla, az egyik népszerű középiskolai irodalomtankönyv-család szerzőjének jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, mint korábban megírtuk, ő azonban nem adta el szerzői jogait az államnak. Most a hvg.hu-nak azt mondta: nem hagyja, hogy ebből bármilyen szinten rosszabb minőségű tankönyv szülessen, és hogy ragaszkodik a tankönyvei szakmai hitelességéhez.

A NAT-ról úgy nyilatkozott: egy szaktanárnak választania kell, vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt - fogalmazott.

Elmondta, hogy a kerettantervből hiányzik néhány szerző, ami a NAT-ban viszont benne van. Ez szerinte csupán apró példa arra, hogy mennyire nem szakmai a kerettanterv: szerintem egyszerűen kifelejtették, mert a NAT erősebb szabályzó, tehát, ami abban benne van, a kerettantervben is benne kellene hogy legyen - mondta.

Nincs maradék 20 százalék

Pethőné Nagy Csilla hozzátette, egy magyar szakos igazgató kiszámolta, hogy az előírt tananyag a tanórák 130 százalékát fedi le irodalomból. Nem 80-at, hogy maradjon az emlegetett 20 százalék "szabad felhasználásra". Ahhoz pedig, hogy a gyerekek kompetenciái fejlődjenek, hogy a szövegek közelebb kerüljenek hozzájuk, azokkal dolgozni, „molyolni” kell. Le lehet persze darálni az tananyagot, de annak nincs semmi értelme - hangzott el az interjúban.

Minél tovább dolgozok egy szöveggel, annál mélyebben értem meg. Itt maximum a felületet lehet kapargatni átlag másfél órában. Az előírt lista alapján csak tanári előadásra és passzív tanulói befogadásra épülő órák tömegét lehet csinálni - tette hozzá.

A teljes interjút itt olvashatjátok el.

Az új NAT elhalasztását kéri a Pedagógusok Szakszervezete

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményt adott ki, amelyben a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a hozzá kapcsolódó kerettantervek bevezetésének elhalasztását kéri.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.