Ingázó diákok: rosszabbul teljesítenek, mint akiknek közel van az iskola?

Befolyásolhatja a napi ingázás az iskolai teljesítményt? Angol kutatók megnézték, mennyi utazási idő hat már negatívan a diákok eredményeire.

  • Eduline

Oktatáskutatók megnézték, hogy a diákok utazási lehetőségei mennyiben befolyásolhatják az iskolában elért eredményeket. A BBC a SchoolDash tanulmánya alapján azt írja, a rosszabb közlekedési lehetőségek miatt még a gazdagabb területeken is tapasztalható az alacsonyabb iskolai teljesítmény.

A tömegközlekedéssel gyorsan elérhető angliai középiskolák 31 százaléka minősült kiemelkedőnek, míg a lassan megközelíthető iskolák mindössze 17 százalékát ítélték kiemelkedőnek.

Az átlagos utazási idő 33 percnek felel meg, azok a diákok, akik ennél többet utaznak, már kimutathatóan gyengébben teljesítenek a vizsgálat szerint - derül ki a kutatásból.

Ugyanakkor hozzáteszik, nemcsak a diákok, a tanárok életében is központi kérdésről van szó. Adott iskolának elérhető távolságban kell lennie ahhoz, hogy vonzza a tanárokat. Talán nem meglepő módon derült ki az is, hogy a periférián kívüli, vidéki térségekben lévő iskolák nehezebb helyzetben vannak. De Simon Burgess, a Bristoli Egyetem professzora hozzátette, soha nem lesz egyetlen oka az iskolák jól vagy kevésbé jól működésének.

Jobban teljesítenek az iskolában azok a diákok, akik naponta olvasnak könyvet

A naponta könyvet olvasó gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, derült ki az Oxford Review of Education című folyóiratban megjelent kutatásból.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.