Digitalizáció az iskolában: mi vár a diákokra a következő években?

A mostani diákokat el sem tudjuk képzelni okostelefon, okosóra, és más számítógépes kütyük nélkül. Többen már gyerekként profiként kezelnek egy programot, eszközt. Vajon hasznos-e ez a tudás, és szükséges-e oktatni?

  • Eduline

Vajon a mai középiskolások, rendelkeznek-e azokkal a digitális kompetenciákkal, melyekre szükségük lesz majd a munkaerőpiacon, ahová 5-10 éven belül kilépnek? – olvasható a kérdés a Pénzcentrum oldalán. Erről pedagógusokat, oktatási szakértőket kérdeztek meg. Megemlítik, hogy az új NAT-ban 426 alkalommal szerepel a digitális szó.

Az nem kérdés, hogy a digitalizációval foglalkozni kell, az viszont igen, hogy mennyire készült fel a magyar társadalom a sokkal inkább digitalizált életre. Két évvel ezelőtt a magyar kormány elindította a Digitális Munkaerő Programot (DMP), hogy enyhítse a digitális munkaerőhiányt, a program felkerült a kormányzati portálra is, de végrehajtása elakadt. Az oldal azt írják, hogy az oktatási rendszernek kiemelkedő szerepe van a digitális kompetencia-fejlesztésben. Hiába gondolják a legtöbben, hogy a diákok maguktól megtanulnak mindent, ez nem így van, tehát arra a kérdésre, hogy felkészültek-e a magyar diákok a jövőre, a válasz egyértelműen nem.

„Rengeteg kutatás alátámasztja, hogy a munkaerőpiacon már ma is nagyjából 80 százalékban csak a kompetencia számít: a problémamegoldó készség, a kreativitás és az interperszonális készségek. 20 évvel ezelőtt még fontos volt, hogy mi a szakmánk, és annak mi az információtartalma, mára ez nagyjából megfordult.”

- nyilatkozta az oldalnak Fazekas Barbara, az IVSZ digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportjának vezetője. Szerinte mire az egyetemisták lediplomáznak, addigra már más szakmák lesznek. Felértékelődik a digitális készségek szerepe a munkaerőpiacon.

Digitalizáció és a NAT

Fazekas Barbara elmondta a Pénzcentrumnak, hogy hiába van több iskolában iPadekkel felszerelt tanterem, nem használják őket. Ennek oka, hogy a tanároknak olyan kompetenciákat kellene felszedni, amit nem biztos, hogy szeretnének, így maradnak inkább a hagyományos módszereknél. A NAT-ba bekerült a digitális kompetencia-fejlesztés címszó, mely szerinte minimális bizakodásra ad okot.

"A NAT - túllépve a korábbi informatika tantárgyon - a tanulási környezet kialakításánál minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet."

-mondta Fazekas Barabara. Azonban szerinte ez így kevés, szükség lenne még a digitális képességek megszerzését elősegítő pedagógusok továbbképzésére, sőt, az egész tanárképzés átalakításért kiált.

Amíg ez nem lehetséges, addig a szakmai szervezetek igyekeznek segíteni a pedagógusok munkáját, hogy használható tudáshoz juthassanak hozzá. Jó irány lenne, ha az összes tantárgy össze lenne kötve, és oktatásuk a digitális térben valósulna meg, hiszen a most padban ülő gyerekek kikerülve a munkaerőpiacra, úgyis a digitális térben fognak problémákat megoldani - javasolja Fazekas Barbara.

„Olyan kompetenciákkal kell őket felvértezni, hogy képesek legyenek új dolgokat elsajátítani.”

Szerinte az egyik legfontosabb a rugalmasság, a mostani és a későbbi generációk életét is ez fogja végigkísérni. Nem lesznek már olyan szakmák, olyan tudás, mely egész életünkben kiszolgál minket. A legnagyobb gond pedig, hogy erre nincsenek felkészülve a mostani gimnazisták. Az, hogy folyamatosan használnak digitális eszközöket, nem egyenlő a magas szintű digitális tudással. Hiába használják sokat az eszközöket, nem olyan tevékenységet végeznek rajta, mely sokat érhet majd a munkaerőpiacon – mondta Váczi Dorka, tanár a penzcentrum.hu-nak.

Reagált az Emmi: mintegy 150-en dolgoztak az új NAT-on

A napokban megjelent 45 fős listára reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Azt mondják, közel százötvenen dolgoztak a Nemzeti alaptanterven.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.