Reagált az Emmi: mintegy 150-en dolgoztak az új NAT-on

A napokban megjelent 45 fős listára reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Azt mondják, közel százötvenen dolgoztak a Nemzeti alaptanterven.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma több alkalommal elmondta, hogy a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek kidolgozásában mintegy 150 fő vett részt, ennek megfelelően sohasem állítottuk, hogy kizárólag az Oktatási Hivatal által felkért 45 szakember írta a NAT-ot - írja közleményében a minisztérium.

Kiemelik: a Csépe Valéria akadémikus irányításával készült első munkaverzión mintegy 100 szakértő dolgozott, ennek közzétételét követően a projektmunka azonban tovább folyt, és az átdolgozást 2019-ben - az Oktatási Hivatal megbízásából - azok a szakemberek végezték, akiknek a névsorát most kikérték, amit az akkor éppen aktuális állapot szerint az Oktatási Hivatal ki is adott.

Számos szakértő a megbízás lejártát követően is részt vett az egyeztetésekben, a közös munkában - írják. Voltak olyan kollégák, akik csak a NAT, és voltak olyanok is, akik csak a kerettantervek kapcsán dolgoztak. Nem véletlenül állította azt a tárca, hogy a módosított NAT és a kerettantervek elkészítésében soha nem látott létszámban dolgoztak szakértők - teszik hozzá.

Mégsem tudjuk, kik vettek részt az új NAT összeállításában?

Egy fizikatanár azt állítja, bár neve szerepel az alaptanterv előkészítőinek listáján, megjelenéséig nem is látta a dokumentumot, ugyanakkor több nevet is hiányol. Az Oktatási Hivatal szerint azonban a nyilvános lista teljes.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.