Új kerettanterv: mi a helyzet a testneveléssel?

Az új Nemzeti alaptanterv már egy hónapja megosztó téma. Az elmúlt időszakban számos szakmai szervezet, iskola és még diákok is tiltakoztak a bevezetés ellen. Nemrég megjelentek a kerettantervek is, melyek sokakban még több kérdést vetnek fel. Megnéztük, hogy hogyan alakult a testnevelés tantárgy felépítése az új kerettanterv szerint.

  • Eduline

Ahogy korábban írtunk róla, február végén megjelentek a kerettantervek, bár akkor még hiányosan. A főbb tantárgyakat már megnéztük, most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a testneveléssel kapcsolatban általános iskola alsó- és felső tagozaton, és középiskolában 9-12.osztályban.

„A testnevelés és egészségfejlesztés az egyik legösszetettebb tanulási terület, meglehetősen komplex célkitűzéssel. Egyik legfontosabb feladata a tanulók testi, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésének biztosítása…”

-olvasható az alsó tagozatos kerettantervben. Az alsós kerettantervben megemlítik, hogy erre az időszakra tehető a koordinációs képességek fejlesztésének fontos szakasza, így ez odafigyelést igényel. A tanterv az általános iskola alsó tagozatán elsősorban a "játékos cselekvéstanulást" helyezi előtérbe. Megjelenik a gyógytestnevelés témakör is, melyet a tervek szerint úgy kell megvalósítani, hogy a gyermek egészségi állapotát és az abból adódó egyéni sajátosságot figyelembe veszi.

Oktatási Hivatal

A 3-4. évfolyamon a testnevelésen belüli témakörök és a javasolt óraszámok nem változnak. Az általános iskola 1–4. évfolyama számára készült kerettanterveket itt tudjátok megnézni.

 „A testnevelés tartalmi elemei közé az 5. évfolyamtól belép a sportági alaptechnikák és taktikák rendszere, a hozzájuk kapcsolódó elméleti ismeretekkel, miközben folytatódik a széles spektrumú koordinációsképesség-fejlesztés.”

- áll a felső tagozatos kerettantervben. Hozzáteszik, az 5. évfolyamba lépő diákok testi fejlődésében a fiúk és a lányok között nagy különbségek még nem mutatkoznak.

Oktatási Hivatal

A 7-8. évfolyamosok kerettantervében áll, hogy "serdülőkorra tehető a mozgásszervi betegségek számának ugrásszerű növekedése". Ebből kiindulva kiemelt szerepet kell szánni a saját testtömeget felhasználó vagy kisebb súlyú eszközökkel való gyakorlatoknak, de különösen a törzsizom erő-állóképessége javításának, valamint az állóképesség fejlesztésének. A témakörök és a javasolt óraszámok azonosak az 5-6. évfolyamosokéval.

Ebben az időszakban kiemelt szerepet kap majd „a testi-lelki egészségre nevelés, ezen belül az egészségtudatos magatartás kialakítása, a primer prevenció jelentőségének, módszereinek hangsúlyozása, a mindennapi stresszel történő megküzdés pozitív stratégiáinak elsajátítása, tudatos alkalmazása.”

-olvasható a középiskolai kerettantervben a testneveléssel kapcsolatban. Ezekbe a kerettantervekbe bekerült a ritmikus gimnasztika és aerobik, mint választható témakör. A sportjátékok javasolt óraszáma valamivel kevesebb, mint felső tagozatban, az alternatív mozgásformák javasolt óraszáma pedig nőtt a középiskolákban. Az általános iskola 5–8. évfolyama számára készült kerettanterveket itt tudjátok megnézni.

Oktatási Hivatal

„Az ifjúkor küszöbéhez érkezett diákok testalkati változásai lelassulnak, kialakulnak a felnőttkori testarányok, ami a mozgáskoordináció jelentős minőségi javulásában ölt testet.”

-olvasható a 11-12.évfolyam kerettantervében. A 11-12. évfolyamban van változás a testneveléstantárgy óraszámában. Általános iskola első osztályától kezdve egészen gimnázium 10. osztályáig 340 az alapóraszám, míg a 11-12.évfolyamon ez 310-re csökken. Szinte minden témakörnél csökken a javasolt órák száma. A középiskola 9–12. évfolyama számára készült kerettanterveket itt tudjátok megnézni.

Mit tanul majd jövőre egy elsős diák magyaron? Itt az új kerettanterv

Megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük, mit tanulnak majd jövőre az elsősök. Illetve hány magyar és nyelvtanórája lesz egy átlagos alsósnak, mit fognak tanulni és kikről olvashatnak majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.