Új kerettanterv: mi a helyzet a testneveléssel?

Az új Nemzeti alaptanterv már egy hónapja megosztó téma. Az elmúlt időszakban számos szakmai szervezet, iskola és még diákok is tiltakoztak a bevezetés ellen. Nemrég megjelentek a kerettantervek is, melyek sokakban még több kérdést vetnek fel. Megnéztük, hogy hogyan alakult a testnevelés tantárgy felépítése az új kerettanterv szerint.

  • Eduline

Ahogy korábban írtunk róla, február végén megjelentek a kerettantervek, bár akkor még hiányosan. A főbb tantárgyakat már megnéztük, most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a testneveléssel kapcsolatban általános iskola alsó- és felső tagozaton, és középiskolában 9-12.osztályban.

„A testnevelés és egészségfejlesztés az egyik legösszetettebb tanulási terület, meglehetősen komplex célkitűzéssel. Egyik legfontosabb feladata a tanulók testi, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésének biztosítása…”

-olvasható az alsó tagozatos kerettantervben. Az alsós kerettantervben megemlítik, hogy erre az időszakra tehető a koordinációs képességek fejlesztésének fontos szakasza, így ez odafigyelést igényel. A tanterv az általános iskola alsó tagozatán elsősorban a "játékos cselekvéstanulást" helyezi előtérbe. Megjelenik a gyógytestnevelés témakör is, melyet a tervek szerint úgy kell megvalósítani, hogy a gyermek egészségi állapotát és az abból adódó egyéni sajátosságot figyelembe veszi.

Oktatási Hivatal

A 3-4. évfolyamon a testnevelésen belüli témakörök és a javasolt óraszámok nem változnak. Az általános iskola 1–4. évfolyama számára készült kerettanterveket itt tudjátok megnézni.

 „A testnevelés tartalmi elemei közé az 5. évfolyamtól belép a sportági alaptechnikák és taktikák rendszere, a hozzájuk kapcsolódó elméleti ismeretekkel, miközben folytatódik a széles spektrumú koordinációsképesség-fejlesztés.”

- áll a felső tagozatos kerettantervben. Hozzáteszik, az 5. évfolyamba lépő diákok testi fejlődésében a fiúk és a lányok között nagy különbségek még nem mutatkoznak.

Oktatási Hivatal

A 7-8. évfolyamosok kerettantervében áll, hogy "serdülőkorra tehető a mozgásszervi betegségek számának ugrásszerű növekedése". Ebből kiindulva kiemelt szerepet kell szánni a saját testtömeget felhasználó vagy kisebb súlyú eszközökkel való gyakorlatoknak, de különösen a törzsizom erő-állóképessége javításának, valamint az állóképesség fejlesztésének. A témakörök és a javasolt óraszámok azonosak az 5-6. évfolyamosokéval.

Ebben az időszakban kiemelt szerepet kap majd „a testi-lelki egészségre nevelés, ezen belül az egészségtudatos magatartás kialakítása, a primer prevenció jelentőségének, módszereinek hangsúlyozása, a mindennapi stresszel történő megküzdés pozitív stratégiáinak elsajátítása, tudatos alkalmazása.”

-olvasható a középiskolai kerettantervben a testneveléssel kapcsolatban. Ezekbe a kerettantervekbe bekerült a ritmikus gimnasztika és aerobik, mint választható témakör. A sportjátékok javasolt óraszáma valamivel kevesebb, mint felső tagozatban, az alternatív mozgásformák javasolt óraszáma pedig nőtt a középiskolákban. Az általános iskola 5–8. évfolyama számára készült kerettanterveket itt tudjátok megnézni.

Oktatási Hivatal

„Az ifjúkor küszöbéhez érkezett diákok testalkati változásai lelassulnak, kialakulnak a felnőttkori testarányok, ami a mozgáskoordináció jelentős minőségi javulásában ölt testet.”

-olvasható a 11-12.évfolyam kerettantervében. A 11-12. évfolyamban van változás a testneveléstantárgy óraszámában. Általános iskola első osztályától kezdve egészen gimnázium 10. osztályáig 340 az alapóraszám, míg a 11-12.évfolyamon ez 310-re csökken. Szinte minden témakörnél csökken a javasolt órák száma. A középiskola 9–12. évfolyama számára készült kerettanterveket itt tudjátok megnézni.

Mit tanul majd jövőre egy elsős diák magyaron? Itt az új kerettanterv

Megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük, mit tanulnak majd jövőre az elsősök. Illetve hány magyar és nyelvtanórája lesz egy átlagos alsósnak, mit fognak tanulni és kikről olvashatnak majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.