Néhány középiskola közzétette, hány ponttól hívják be a hozzájuk jelentkező diákokat a szóbeli felvételire. Megnézhetitek, minimum hány pontot kellett elérni ahhoz, hogy a következő intézményekbe felvételizhessenek a leendő középiskolások.
Egyes középiskolákba nem csak a központi felvételi megírása volt a felvételi követelmény, további szóbeli vizsgán is részt kell, hogy vegyenek a tanulók. Ehhez azonban már határoztak meg behívó ponthatárokat is.
A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium szóbeli vizsgájára 108 ponttal lehetett bekerülni, ezt a központi vizsgán szerzett maximum 100 ponttal és további - hozott tárgyakkal szerzett - maximum 50 pontot lehetett megszerezni. Ugyanilyen pontozási szabályok mellett, bár magasabb ponthatárral, 113 ponttal lehet bekerülni a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba.
A Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium már nehezebb elérhető iskola, a gimnázium valamely tagozatára legkevesebb 129,1 ponttal lehet bekerülni. A Városmajori Gimnázium 50-50 pontot adhat a központi vizsgára, valamint további húsz pontot az általános iskolai jegyekre. Így az előzőektől eltérő maximális 150 helyett 120 pontot lehet elérni, ebből is minimum 96 pont szükséges a 9. osztály matematika, 90 pont a magyar tagozatára.
Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium már más pontszámítási módot alkalmaz: például a humán tagozatára magyar nyelvi pontszám egésze plusz a matematika pontszám fele (maximum 75 pont) számít, ebből minimum 62 pontot el is kell érnie a diákoknak.
A szóbeli felvételi vizsgák február 24-e óta zajlanak az országban, vagyis sok diák túl lehet már rajta. Azonban vannak, akik még március 13-án is vizsgázhatnak, ugyanis ez az utolsó napja a szóbeli vizsgák időszakának.
Sorrendmódosítás a középiskolai felvételin: lesz rá lehetőség?
Hogyan és mikor lehet sorrendet módosítani a középiskolai felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
