Ennyi ponttól juthatnak be a diákok a szóbeli vizsgára a legnépszerűbb középiskolákban

Néhány középiskola közzétette, hány ponttól hívják be a hozzájuk jelentkező diákokat a szóbeli felvételire. Megnézhetitek, minimum hány pontot kellett elérni ahhoz, hogy a következő intézményekbe felvételizhessenek a leendő középiskolások.

  • Eduline

Egyes középiskolákba nem csak a központi felvételi megírása volt a felvételi követelmény, további szóbeli vizsgán is részt kell, hogy vegyenek a tanulók. Ehhez azonban már határoztak meg behívó ponthatárokat is.

A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium szóbeli vizsgájára 108 ponttal lehetett bekerülni, ezt a központi vizsgán szerzett maximum 100 ponttal és további - hozott tárgyakkal szerzett - maximum 50 pontot lehetett megszerezni. Ugyanilyen pontozási szabályok mellett, bár magasabb ponthatárral, 113 ponttal lehet bekerülni a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba.

A Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium már nehezebb elérhető iskola, a gimnázium valamely tagozatára legkevesebb 129,1 ponttal lehet bekerülni. A Városmajori Gimnázium 50-50 pontot adhat a központi vizsgára, valamint további húsz pontot az általános iskolai jegyekre. Így az előzőektől eltérő maximális 150 helyett 120 pontot lehet elérni, ebből is minimum 96 pont szükséges a 9. osztály matematika, 90 pont a magyar tagozatára.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium már más pontszámítási módot alkalmaz: például a humán tagozatára magyar nyelvi pontszám egésze plusz a matematika pontszám fele (maximum 75 pont) számít, ebből minimum 62 pontot el is kell érnie a diákoknak.

A szóbeli felvételi vizsgák február 24-e óta zajlanak az országban, vagyis sok diák túl lehet már rajta. Azonban vannak, akik még március 13-án is vizsgázhatnak, ugyanis ez az utolsó napja a szóbeli vizsgák időszakának.

Sorrendmódosítás a középiskolai felvételin: lesz rá lehetőség?

Hogyan és mikor lehet sorrendet módosítani a középiskolai felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.