Ennyi ponttól juthatnak be a diákok a szóbeli vizsgára a legnépszerűbb középiskolákban

Néhány középiskola közzétette, hány ponttól hívják be a hozzájuk jelentkező diákokat a szóbeli felvételire. Megnézhetitek, minimum hány pontot kellett elérni ahhoz, hogy a következő intézményekbe felvételizhessenek a leendő középiskolások.

  • Eduline

Egyes középiskolákba nem csak a központi felvételi megírása volt a felvételi követelmény, további szóbeli vizsgán is részt kell, hogy vegyenek a tanulók. Ehhez azonban már határoztak meg behívó ponthatárokat is.

A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium szóbeli vizsgájára 108 ponttal lehetett bekerülni, ezt a központi vizsgán szerzett maximum 100 ponttal és további - hozott tárgyakkal szerzett - maximum 50 pontot lehetett megszerezni. Ugyanilyen pontozási szabályok mellett, bár magasabb ponthatárral, 113 ponttal lehet bekerülni a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba.

A Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium már nehezebb elérhető iskola, a gimnázium valamely tagozatára legkevesebb 129,1 ponttal lehet bekerülni. A Városmajori Gimnázium 50-50 pontot adhat a központi vizsgára, valamint további húsz pontot az általános iskolai jegyekre. Így az előzőektől eltérő maximális 150 helyett 120 pontot lehet elérni, ebből is minimum 96 pont szükséges a 9. osztály matematika, 90 pont a magyar tagozatára.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium már más pontszámítási módot alkalmaz: például a humán tagozatára magyar nyelvi pontszám egésze plusz a matematika pontszám fele (maximum 75 pont) számít, ebből minimum 62 pontot el is kell érnie a diákoknak.

A szóbeli felvételi vizsgák február 24-e óta zajlanak az országban, vagyis sok diák túl lehet már rajta. Azonban vannak, akik még március 13-án is vizsgázhatnak, ugyanis ez az utolsó napja a szóbeli vizsgák időszakának.

Sorrendmódosítás a középiskolai felvételin: lesz rá lehetőség?

Hogyan és mikor lehet sorrendet módosítani a középiskolai felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.