Kásler Miklós szerint még mindig modern, gyermekközpontú és hazafias az új NAT

A megújult Nemzeti alaptanterv egyszerre 21. századi, gyermekközpontú és hazafias szemléletű dokumentum - mondta Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere pénteken.

  • Eduline/MTI

A miniszter bejelentette, hogy elkészültek és az Oktatási Hivatal honlapján elérhetők a módosított Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek. Kásler Miklós újságírók előtt kiemelte: "a megújult Nat szakmai konszenzus alapján, hosszas társadalmi, szakmai egyeztetést követően nyerte el végleges formáját".

Szerinte a módosított Nat és a csaknem ötven kerettanterv (ket) egységes rendszert alkot, utóbbiak meghatározzák a fejlesztési feladatokat, az ismereteket és a legfontosabb elsajátítandó fogalmakat témakörök szerint lebontva. A megújult Nat és a kerettantervek közel ezer észrevétel figyelembe vételével készültek el - mondta a miniszter.

A megújult Nat és a ket-ek szerinte csökkentik és egyenletesebbé teszik a tanulói terheket, minden évfolyamon meghatározzák a tanulók heti maximális óraszámát. A maximális óraszámtól további heti két tanórával csak a két tanítási nyelvű iskolákban, a sportiskolákban és az emelt szintű oktatást szervező intézményekben lehet eltérni. A nemzetiségi oktatásban három vagy négy tanórával nőhet a heti óraszám - tette hozzá a tárcavezető.

Kásler Miklós kitért arra is, hogy a pedagógusok kéréseinek megfelelően az új ket-ek hoszabb szabad időkeretet biztosítanak a tantárgyak tartalmának megválasztásában. Eddig a tantárgyak éves időkeretének 10 százalékáról rendelkeztek saját döntésük alapján a pedagógusok, ez mostantól az új ket-eknél 20 százalékra nő - ismertette. Ez persze csak akkor nagyobb mozgástér, ha a törzsanyag nem foglalja le az órák 100 százalékát. Ugyanis a kerettantervek is kitérnek arra, hogy "ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az órakeret 100 százalékát a törzsanyag tanítására kell fordítania, lemondhat a választás lehetőségéről."

A magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem és az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel, válogatott tartalmakkal biztosítják a magyarság kulturális kincseinek, 1100 éves hagyományainak, gondolkodásmódja változásainak, történelmi tapasztalatainak megismertetését, megszeretetését - mondta Kásler Miklós.

Hozzátette, a tankönyvellátás rendszerre felkészült a változások kezelésére, tankönyvek átdolgozására, gyártására és szállítására. A tankönyvrendelés zavartalanul, a korábbi években megszokott módon történik majd. Első körben a módosított Nat felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva az 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyveket dolgozzák át. A munka zajlik, az új könyvek kellő időben rendelkezésre állnak majd.

"Visszakerültek" a NAT-ból eltűnt szerzők: így fog kinézni a magyaróra a középiskolákban

Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.