Kásler Miklós szerint még mindig modern, gyermekközpontú és hazafias az új NAT

A megújult Nemzeti alaptanterv egyszerre 21. századi, gyermekközpontú és hazafias szemléletű dokumentum - mondta Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere pénteken.

  • Eduline/MTI

A miniszter bejelentette, hogy elkészültek és az Oktatási Hivatal honlapján elérhetők a módosított Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek. Kásler Miklós újságírók előtt kiemelte: "a megújult Nat szakmai konszenzus alapján, hosszas társadalmi, szakmai egyeztetést követően nyerte el végleges formáját".

Szerinte a módosított Nat és a csaknem ötven kerettanterv (ket) egységes rendszert alkot, utóbbiak meghatározzák a fejlesztési feladatokat, az ismereteket és a legfontosabb elsajátítandó fogalmakat témakörök szerint lebontva. A megújult Nat és a kerettantervek közel ezer észrevétel figyelembe vételével készültek el - mondta a miniszter.

A megújult Nat és a ket-ek szerinte csökkentik és egyenletesebbé teszik a tanulói terheket, minden évfolyamon meghatározzák a tanulók heti maximális óraszámát. A maximális óraszámtól további heti két tanórával csak a két tanítási nyelvű iskolákban, a sportiskolákban és az emelt szintű oktatást szervező intézményekben lehet eltérni. A nemzetiségi oktatásban három vagy négy tanórával nőhet a heti óraszám - tette hozzá a tárcavezető.

Kásler Miklós kitért arra is, hogy a pedagógusok kéréseinek megfelelően az új ket-ek hoszabb szabad időkeretet biztosítanak a tantárgyak tartalmának megválasztásában. Eddig a tantárgyak éves időkeretének 10 százalékáról rendelkeztek saját döntésük alapján a pedagógusok, ez mostantól az új ket-eknél 20 százalékra nő - ismertette. Ez persze csak akkor nagyobb mozgástér, ha a törzsanyag nem foglalja le az órák 100 százalékát. Ugyanis a kerettantervek is kitérnek arra, hogy "ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az órakeret 100 százalékát a törzsanyag tanítására kell fordítania, lemondhat a választás lehetőségéről."

A magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem és az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel, válogatott tartalmakkal biztosítják a magyarság kulturális kincseinek, 1100 éves hagyományainak, gondolkodásmódja változásainak, történelmi tapasztalatainak megismertetését, megszeretetését - mondta Kásler Miklós.

Hozzátette, a tankönyvellátás rendszerre felkészült a változások kezelésére, tankönyvek átdolgozására, gyártására és szállítására. A tankönyvrendelés zavartalanul, a korábbi években megszokott módon történik majd. Első körben a módosított Nat felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva az 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyveket dolgozzák át. A munka zajlik, az új könyvek kellő időben rendelkezésre állnak majd.

"Visszakerültek" a NAT-ból eltűnt szerzők: így fog kinézni a magyaróra a középiskolákban

Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.