A budapesti Veres Pálné Gimnázium tantestületének tanárai is csatlakoztak kollégáikhoz, és tiltakoznak a NAT 2020-as bevezetése ellen.
A Veres Pálné Gimnázium tanárai is egyetértenek a korábban megszólaló tantestületekkel abban, hogy bár az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezető része korszerű, a további fejezetekben leírt mennyiségű és minőségű tananyag ellehetetleníti a modern oktatást.
"A túlzsúfolt, túlszabályozott tanterv nem hagy mozgásteret a tanárok kreativitásának, innovatív törekvéseinek, amelynek következtében nem valósítható meg a dokumentum első soraiban előírt legfontosabb törekvés: a tanulóknak a tanulási folyamatban való aktív-kreatív részvétele. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy oktatási rendszerünk olyan dokumentumra épüljön, amely önmagában ellentmondásos" - írják a honlapjukon közzétett levelükben.
A szakmai kifogásokon túl úgy vélik, nem szabadna szeptembertől bevezetni az új alaptantervet, mivel a tankönyvrendelés határideje előtt nem ismerhették meg az új kerettanterv szerint készülő könyveket. Illetve azt is helytelennek tartják, hogy az idő szűkössége miatt nem tudták megfelelően tájékoztatni a szülőket, így a 2020. szeptemberében kezdő tanulók nem abban a képzésben fognak részesülni, mint amiről őket és szüleiket a felvételi eljárás során előzetesen tájékoztatták.
NAT NEM vagy NAT IGEN - fej fej mellett petíciók aláíróinak száma
Eddig több mint 60 oktatási intézmény tanárai és diákjai, valamint több mint 20 szervezet csatlakozott az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozók csoportjához. Közben fej fej mellett halad a NAT NEM és a NAT IGEN petíciók aláíróinak száma.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
