A középiskolai felvételibe is bekeverhet az új alaptanterv - kevés az érdemi tájékoztatás

Február 19-éig, azaz máig gyűjthetik össze a középiskolai jelentkezési lapokat az osztályfőnökök. Az új NAT azonban mindenhol bekeverhet.

  • Eduline

A szakképzésből ismerős lehet a helyzet – mondta el Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzéssel foglalkozó munkacsoportjának tagja a Klub Rádiónak.

Ott ősszel alapvető változások lépnek életbe. Ám az ezeket tartalmazó rendelet csak a határidő után jelent meg - emelte ki a szakértő. Például az is csak később derült ki, hogy milyen képzéseknél fizetnek ösztöndíjat, ami azért sokakat érdekelt volna, időben - tette hozzá. Így pedig az iskolák, a pályaválasztási szakemberek, a szülők semmiféle érdemi tájékoztatást sem kaptak. A hivatalos honlapokon nem volt információ, tehát az egész felvételi jelentkezés egy nagy ugrás volt a sötétbe - mondja Juhász Ágnes.

Szerinte az új NAT óta hasonló káosz van a gimnáziumoknál is. "Azt sem lehet tudni, hogy lesz-e minden tárgyhoz kerettanterv. Az iskoláknak áprilisban el kell készíteniük a szakmai programjukat, miközben felvételiztetni kell" - sorolja a szakértő. Az új tanterv kevés szabadon használható óraszámot hagy, ezért nem lehet tudni, mit taníthatnak majd emelt szinten, köznapi kifejezéssel: milyen tagozatokat indíthatnak. Szerinte az is lehet, hogy bizonyos tárgyak kiemelt oktatásához nem lesz elég tanár. Ilyen helyzetben pedig nehéz tervezni a felvételiben.

Újabb fontos határidő jár le: kisokos a középiskolai felvételihez

Ma jár le a középiskolai felvételik határideje. Korábban több cikket írtunk a témában, ahol a jelentkezéshez és speciális esetekhez igyekeztünk nektek segítséget nyújtani. Most összeszedtük, hogy mit érdemes tudni a felvételiről és mi várható a határidő után.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.