Február 19-éig, azaz máig gyűjthetik össze a középiskolai jelentkezési lapokat az osztályfőnökök. Az új NAT azonban mindenhol bekeverhet.
A szakképzésből ismerős lehet a helyzet – mondta el Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzéssel foglalkozó munkacsoportjának tagja a Klub Rádiónak.
Ott ősszel alapvető változások lépnek életbe. Ám az ezeket tartalmazó rendelet csak a határidő után jelent meg - emelte ki a szakértő. Például az is csak később derült ki, hogy milyen képzéseknél fizetnek ösztöndíjat, ami azért sokakat érdekelt volna, időben - tette hozzá. Így pedig az iskolák, a pályaválasztási szakemberek, a szülők semmiféle érdemi tájékoztatást sem kaptak. A hivatalos honlapokon nem volt információ, tehát az egész felvételi jelentkezés egy nagy ugrás volt a sötétbe - mondja Juhász Ágnes.
Szerinte az új NAT óta hasonló káosz van a gimnáziumoknál is. "Azt sem lehet tudni, hogy lesz-e minden tárgyhoz kerettanterv. Az iskoláknak áprilisban el kell készíteniük a szakmai programjukat, miközben felvételiztetni kell" - sorolja a szakértő. Az új tanterv kevés szabadon használható óraszámot hagy, ezért nem lehet tudni, mit taníthatnak majd emelt szinten, köznapi kifejezéssel: milyen tagozatokat indíthatnak. Szerinte az is lehet, hogy bizonyos tárgyak kiemelt oktatásához nem lesz elég tanár. Ilyen helyzetben pedig nehéz tervezni a felvételiben.
Újabb fontos határidő jár le: kisokos a középiskolai felvételihez
Ma jár le a középiskolai felvételik határideje. Korábban több cikket írtunk a témában, ahol a jelentkezéshez és speciális esetekhez igyekeztünk nektek segítséget nyújtani. Most összeszedtük, hogy mit érdemes tudni a felvételiről és mi várható a határidő után.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
