A közelmúltban több iskolai verekedésről olvashattunk, és az iskolai agresszió is felkapott téma lett az események következményeként. Vajon mi lehet a megoldás az agresszió visszaszorítására?
Korábban írtunk róla, hogy Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár bejelentette, hogy iskolai rendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi a kormány az erőszak visszaszorítására. Az is szóba jött, hogy a fiatalok büntethetőségére vonatkozó életkori határt le kellene szállítani.
Ezzel kapcsolatban Duró Zsuzsa gyermekpszichológus a Népszavának azt nyilatkozta, büntető jellegű intézkedések helyett átfogó stratégiára, több szakemberre és megelőző programokra lenne szükség az iskolai agresszió visszaszorításában.
A szakember szerint az iskolarendészet és a kamerák felszerelése csak átmeneti megoldást jelenthet. Szerinte az ilyen eseteket nem lehet figyelmen kívül hagyni, ugyanakkor a büntető jellegű rendészeti megoldások hosszú távon nem fognak eredményre vezetni. A pszichológus hangsúlyozta, hogy a büntetéstől való félelem csak időszakos, az erőszakos viselkedés előtörne alkalmazkodva az új körülményekhez. Úgy véli, hogy a probléma társadalmi jellegű, ezért a megoldás is sokkal összetettebb kell, hogy legyen. Több segítő szakember kellene, iskolapszichológusok.
Az egyik kaposvári szakközépiskola tanára is nyilatkozott az oldalnak, elmondta: sok a hátrányos helyzetű diák, akik szociálisan problémás családból érkeznek, és úgy érzik, hogy csak az erő kimutatásával tudnak érvényesülni. A tanár szerint nem a szakmaszerzés a céljuk, csak azért járnak iskolába, mert tankötelesek, így az sem érdekli őket, ha esetleg kirúgással fenyegeti őket az iskola.
A diákok közötti erőszak azonban nem iskolafüggő – írja a Népszava. A rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legkegyetlenebb iskolai agresszióját éppenséggel a somogyi megyeszékhely elitiskolájában követték el. Sok esetben a tanárok nem is érzékelik az agressziót az iskola falai között, más esetekben pedig a pedagógusok saját csődjükként élik meg, ha egy diákjuk nem figyel rájuk, agresszív társaival, ezért nem lép időben.
„Az elmúlt években két olyan tanítványom is volt, akik rendszeresen bántották a társaikat, és miután az intézményen belül még a szülők bevonásával sem sikerült megoldást találnunk, szakvéleményt kértünk, és mindkét gyereket átirányították speciális iskolába, ugyanis kiderült, súlyosan magatartászavarosak.”
- mondta a kaposvári iskola tanára az oldalnak. Szerinte azonban akadnak olyan tanárok, akik úgy gondolják, hogy nincs szükség szakemberekre, mert ők maguk is meg tudják oldani a helyzetet. Ennek többnyire az az eredménye, hogy az áldozat szülei lépnek, kiveszik a bántalmazott diákot az iskolából, az erőszakos gyerekek pedig maradnak, és új célpontot keresnek.
Magyarországon 2008 óta működik az iskola rendőre program, melynek elsődleges célja, hogy elősegítse a kisiskolások biztonságos, balesetmentes közlekedését. A police.hu-n olvasható tájékoztató szerint pedig az idei tanévben 2963 iskola csatlakozott a programhoz, amelyben 2209 iskolarendőr vesz részt – teszi hozzá az olal.
Minden az új alaptantervről, iskolai kamerák és törvénymódosítás: a hét hírei
Ez a hét kifejezetten az új Nemzeti alaptanterv körüljárásának és véleményezésének hete volt, emellett azonban számos fontos oktatási hír látott napvilágot: mint például a beérkezett az összes kérelem (majd tízezer) az iskolakezdés alóli felmentések miatt, megjelent az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete, kiderült, hogy elképzelhető, hogy iskolákban elhelyezett kamerákkal védekeznének az iskolai erőszak ellen, de a felsőoktatási törvénymódosítás szüksége is felmerült.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
