Az új NAT (Nemzeti alaptanterv) a gyakran háttérbe szoruló művészeti, zenei nevelés kapcsán sem kecsegtet előremutató változásokkal. Egy zeneelmélet-tanár fejtette ki véleményét a témában.
Nem csak a magyar irodalom tananyagával vannak problémák az új NAT kapcsán, az örökösen háttérbe szoruló alapfokú művészeti nevelés, ezen belül az ének-zene terén is súlyos visszalépés tapasztalható - írta meg a hvg.hu-ra Csató Mónika zeneelmélet-tanár.
A kerettanterv 75 százalékát a magyar népdalok teszik ki, az alsó tagozat heti kétszer egy órája ötödik osztályban is folytatódik majd. A tanár szerint ezzel a tematikai megközelítéssel az ötvenes évekre ugrottunk vissza: a zenei anyag, a hagyományt igen rosszul értelmezve, elkezdődik és szinte véget is ér a magyar népdallal, műzenei szemelvénye csekély, az is szinte véget ér Bartókkal és Kodállyal, és egyetlen eszköz hangsúlyozásán, a szolmizáció használatán alapul. Ezzel a zeneirodalom egy töredékét sem fedi le a tananyag, és még inkább eltávolít a zene megszerettetésétől, egy alapvető zenei műveltség megszerzésétől - hangsúlyozta Csató Mónika.
Énekóra címszó alatt
Nem kerget hiú ábrándokat az énekórákat illetőleg sem a zeneelmélet-tanár. Tudja jól, hogy énekóra címszó alatt az iskolákban sokszor a matematikaórák pótlása, ad-hoc osztályfőnöki óra, szabadjára engedett telefonozás (hogy legalább csend legyen), vagy éppen az ellenkezője: feleltetés népdalból, dolgozatírás életrajzokból zajlik.
Az új NAT mindezzel pusztán a szakadékokat mélyíti tovább tanár és diák, új zene és régi zene, iskola és mindennapi élet között - véli Csató Mónika. Szerinte a művészeti, zenei nevelés fontos: olyan oktatásra van szükség ezen a téren, ami a ma emberének szemszögéből közelíti meg a zenét. A mai környezetből, mai kulturális közegből kiindulva kell vonzóvá tenni – nem korhoz és műfajhoz kötve – a művészi igényű zenét, az értékeket mindenekelőtt szem előtt tartva.
A Nemzeti alaptantervről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Újabb vélemények a NAT-ról: konzervatív gimnáziumigazgatók nyilatkoztak
Egyre intenzívebb a tiltakozás a megújított Nemzeti alaptanterv ellen: egyetemi tanszékek, gimnáziumi tantestületek hallatják hangjukat, most pedig konzervatív gimnáziumigazgatók is elmondták a véleményüket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
