Az új NAT (Nemzeti alaptanterv) a gyakran háttérbe szoruló művészeti, zenei nevelés kapcsán sem kecsegtet előremutató változásokkal. Egy zeneelmélet-tanár fejtette ki véleményét a témában.
Nem csak a magyar irodalom tananyagával vannak problémák az új NAT kapcsán, az örökösen háttérbe szoruló alapfokú művészeti nevelés, ezen belül az ének-zene terén is súlyos visszalépés tapasztalható - írta meg a hvg.hu-ra Csató Mónika zeneelmélet-tanár.
A kerettanterv 75 százalékát a magyar népdalok teszik ki, az alsó tagozat heti kétszer egy órája ötödik osztályban is folytatódik majd. A tanár szerint ezzel a tematikai megközelítéssel az ötvenes évekre ugrottunk vissza: a zenei anyag, a hagyományt igen rosszul értelmezve, elkezdődik és szinte véget is ér a magyar népdallal, műzenei szemelvénye csekély, az is szinte véget ér Bartókkal és Kodállyal, és egyetlen eszköz hangsúlyozásán, a szolmizáció használatán alapul. Ezzel a zeneirodalom egy töredékét sem fedi le a tananyag, és még inkább eltávolít a zene megszerettetésétől, egy alapvető zenei műveltség megszerzésétől - hangsúlyozta Csató Mónika.
Énekóra címszó alatt
Nem kerget hiú ábrándokat az énekórákat illetőleg sem a zeneelmélet-tanár. Tudja jól, hogy énekóra címszó alatt az iskolákban sokszor a matematikaórák pótlása, ad-hoc osztályfőnöki óra, szabadjára engedett telefonozás (hogy legalább csend legyen), vagy éppen az ellenkezője: feleltetés népdalból, dolgozatírás életrajzokból zajlik.
Az új NAT mindezzel pusztán a szakadékokat mélyíti tovább tanár és diák, új zene és régi zene, iskola és mindennapi élet között - véli Csató Mónika. Szerinte a művészeti, zenei nevelés fontos: olyan oktatásra van szükség ezen a téren, ami a ma emberének szemszögéből közelíti meg a zenét. A mai környezetből, mai kulturális közegből kiindulva kell vonzóvá tenni – nem korhoz és műfajhoz kötve – a művészi igényű zenét, az értékeket mindenekelőtt szem előtt tartva.
A Nemzeti alaptantervről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Újabb vélemények a NAT-ról: konzervatív gimnáziumigazgatók nyilatkoztak
Egyre intenzívebb a tiltakozás a megújított Nemzeti alaptanterv ellen: egyetemi tanszékek, gimnáziumi tantestületek hallatják hangjukat, most pedig konzervatív gimnáziumigazgatók is elmondták a véleményüket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
