A módosított Nemzeti alaptanterv a 2012-ben elfogadotthoz képest nagyobb mozgásteret biztosít az iskoláknak - mondta a köznevelésért felelős államtitkár szerdán.
Maruzsa Zoltán hozzátette: a helyi sajátosságok megjelenítésére biztosított tízszázalékos mozgásteret húsz százalékra emelték a módosított alaptantervben. Ennek megfelelően a tantárgyak esetében a Nemzeti alaptanterv tartalmai 80 százalékos óraterhelésre készültek - jegyezte meg.
Egyel kevesebb óra + több tananyag = kevesebb teher
A Nat korlátozza az óraszámokat, ezzel csökkentve a tanulói és pedagógusi terheket - hangsúlyozta az államtitkár. Ugyani szerinte a pedagógusok és a szülők szerint is túl magas az óraszám, ami annak tudható be, hogy a 2012-es Nat csak minimum óraszámot rögzített, felső határt nem.
Változik az idegennyelv-oktatás is
Kiemelte: az idegen nyelv oktatása terén is változások lesznek, a módosított Nat által kommunikációalapú nyelvoktatást szeretnének megvalósítani. Ez a módszer eltér a magyar hagyományoktól, amelyek szerint inkább nyelvtani ismeret átadására koncentrálnak a nyelvoktatáskor - jegyezte meg.
A cél a középiskolában a második idegen nyelv bevezetése, de koncentrálni az első idegen nyelvre kell és érdemes, mivel a magyarok nyelvtudása a mindennapi használhatóság terén gyenge - közölte Maruzsa Zoltán.
Az állami egyetemek irodalomtanszékei is tiltakoznak az új NAT ellen
Az legújabb Nemzeti Alaptanterv (NAT) magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezései ellen tiltakoznak az állami egyetemek irodalomtanszékei. Többek között kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
