A módosított Nemzeti alaptanterv a 2012-ben elfogadotthoz képest nagyobb mozgásteret biztosít az iskoláknak - mondta a köznevelésért felelős államtitkár szerdán.
Maruzsa Zoltán hozzátette: a helyi sajátosságok megjelenítésére biztosított tízszázalékos mozgásteret húsz százalékra emelték a módosított alaptantervben. Ennek megfelelően a tantárgyak esetében a Nemzeti alaptanterv tartalmai 80 százalékos óraterhelésre készültek - jegyezte meg.
Egyel kevesebb óra + több tananyag = kevesebb teher
A Nat korlátozza az óraszámokat, ezzel csökkentve a tanulói és pedagógusi terheket - hangsúlyozta az államtitkár. Ugyani szerinte a pedagógusok és a szülők szerint is túl magas az óraszám, ami annak tudható be, hogy a 2012-es Nat csak minimum óraszámot rögzített, felső határt nem.
Változik az idegennyelv-oktatás is
Kiemelte: az idegen nyelv oktatása terén is változások lesznek, a módosított Nat által kommunikációalapú nyelvoktatást szeretnének megvalósítani. Ez a módszer eltér a magyar hagyományoktól, amelyek szerint inkább nyelvtani ismeret átadására koncentrálnak a nyelvoktatáskor - jegyezte meg.
A cél a középiskolában a második idegen nyelv bevezetése, de koncentrálni az első idegen nyelvre kell és érdemes, mivel a magyarok nyelvtudása a mindennapi használhatóság terén gyenge - közölte Maruzsa Zoltán.
Az állami egyetemek irodalomtanszékei is tiltakoznak az új NAT ellen
Az legújabb Nemzeti Alaptanterv (NAT) magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezései ellen tiltakoznak az állami egyetemek irodalomtanszékei. Többek között kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
