Az államtitkár szerint "a módosított alaptanterv nagyobb mozgásteret biztosít az iskoláknak"

A módosított Nemzeti alaptanterv a 2012-ben elfogadotthoz képest nagyobb mozgásteret biztosít az iskoláknak - mondta a köznevelésért felelős államtitkár szerdán.

  • Eduline/MTI

Maruzsa Zoltán hozzátette: a helyi sajátosságok megjelenítésére biztosított tízszázalékos mozgásteret húsz százalékra emelték a módosított alaptantervben. Ennek megfelelően a tantárgyak esetében a Nemzeti alaptanterv tartalmai 80 százalékos óraterhelésre készültek - jegyezte meg.

Egyel kevesebb óra + több tananyag = kevesebb teher

A Nat korlátozza az óraszámokat, ezzel csökkentve a tanulói és pedagógusi terheket - hangsúlyozta az államtitkár. Ugyani szerinte a pedagógusok és a szülők szerint is túl magas az óraszám, ami annak tudható be, hogy a 2012-es Nat csak minimum óraszámot rögzített, felső határt nem.

Változik az idegennyelv-oktatás is

Kiemelte: az idegen nyelv oktatása terén is változások lesznek, a módosított Nat által kommunikációalapú nyelvoktatást szeretnének megvalósítani. Ez a módszer eltér a magyar hagyományoktól, amelyek szerint inkább nyelvtani ismeret átadására koncentrálnak a nyelvoktatáskor - jegyezte meg.

A cél a középiskolában a második idegen nyelv bevezetése, de koncentrálni az első idegen nyelvre kell és érdemes, mivel a magyarok nyelvtudása a mindennapi használhatóság terén gyenge - közölte Maruzsa Zoltán.

Az állami egyetemek irodalomtanszékei is tiltakoznak az új NAT ellen

Az legújabb Nemzeti Alaptanterv (NAT) magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezései ellen tiltakoznak az állami egyetemek irodalomtanszékei. Többek között kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.