Reagált az Emmi: ők be akarták vonni az MTA-t a NAT megújításába

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint meglepő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amelyben felajánlja segítségét egy szakmai konszenzuson alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához, mert a minisztérium évekkel ezelőtt be akarta vonni az MTA-t a Nat megújításába, de az akadémia visszalépett.

  • Eduline

 A minisztérium az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az Emmi oktatásért felelős államtitkársága 2017-ben, Csépe Valéria akadémikussal egyetértésben, be akarta vonni az MTA-t abba a projektbe, amely a Nat megújítását is célozta, ettől azonban az MTA visszalépett.

 Hozzátették: meglepő az MTA nyilatkozata azért is, mert a Csépe Valéria akadémikus irányításával készült anyagot a rendkívül széles szakmai és társadalmi egyeztetése során az MTA is véleményezte, és több javaslata bekerült a módosított Nat-ba.

Az MTA kedden azt írta: a szervezet tudós testülete továbbra is kész segítséget nyújtani az érintettek szakmai konszenzusán alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához.

Az MTA tájékoztatása szerint a Közoktatási Elnöki Bizottság a teljes tudós testület véleményére támaszkodva értékelte a Nemzeti alaptanterv 2018. augusztus 31-én vitára bocsátott tervezetét, rámutatva annak kérdéses mozzanataira, és felajánlotta segítségét a további munkálatokhoz.

"A tudományos közösség azt tapasztalja, hogy a nyilvánosság kizárásával elvégzett átdolgozás eredményeként 2020. január 31-én egy kormányrendelet olyan Nemzeti alaptantervet léptetett hatályba, amelyet több pedagógusszervezet pedagógiai, tananyagszervezési és tartalmi szempontból aggodalommal fogadott" - írták.

Hozzátették, továbbra is készek szakmai segítséget nyújtani a Nat, illetve a kerettantervek kialakításához és a megszülető tankönyvek lektorálásához.

Szakmai együttműködést kínál fel az MTA az új alaptanterv átdolgozásához

Több szakmai kritika, tiltakozás, nyílt levelek és feltett kérdések után még mindig érkeznek hivatalos vélemények az új Nemzeti alaptantervről (NAT), most a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is állást foglalt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.