Reagált az Emmi: ők be akarták vonni az MTA-t a NAT megújításába

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint meglepő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amelyben felajánlja segítségét egy szakmai konszenzuson alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához, mert a minisztérium évekkel ezelőtt be akarta vonni az MTA-t a Nat megújításába, de az akadémia visszalépett.

  • Eduline

 A minisztérium az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az Emmi oktatásért felelős államtitkársága 2017-ben, Csépe Valéria akadémikussal egyetértésben, be akarta vonni az MTA-t abba a projektbe, amely a Nat megújítását is célozta, ettől azonban az MTA visszalépett.

 Hozzátették: meglepő az MTA nyilatkozata azért is, mert a Csépe Valéria akadémikus irányításával készült anyagot a rendkívül széles szakmai és társadalmi egyeztetése során az MTA is véleményezte, és több javaslata bekerült a módosított Nat-ba.

Az MTA kedden azt írta: a szervezet tudós testülete továbbra is kész segítséget nyújtani az érintettek szakmai konszenzusán alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához.

Az MTA tájékoztatása szerint a Közoktatási Elnöki Bizottság a teljes tudós testület véleményére támaszkodva értékelte a Nemzeti alaptanterv 2018. augusztus 31-én vitára bocsátott tervezetét, rámutatva annak kérdéses mozzanataira, és felajánlotta segítségét a további munkálatokhoz.

"A tudományos közösség azt tapasztalja, hogy a nyilvánosság kizárásával elvégzett átdolgozás eredményeként 2020. január 31-én egy kormányrendelet olyan Nemzeti alaptantervet léptetett hatályba, amelyet több pedagógusszervezet pedagógiai, tananyagszervezési és tartalmi szempontból aggodalommal fogadott" - írták.

Hozzátették, továbbra is készek szakmai segítséget nyújtani a Nat, illetve a kerettantervek kialakításához és a megszülető tankönyvek lektorálásához.

Szakmai együttműködést kínál fel az MTA az új alaptanterv átdolgozásához

Több szakmai kritika, tiltakozás, nyílt levelek és feltett kérdések után még mindig érkeznek hivatalos vélemények az új Nemzeti alaptantervről (NAT), most a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is állást foglalt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.