Reagált az Emmi: ők be akarták vonni az MTA-t a NAT megújításába

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint meglepő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amelyben felajánlja segítségét egy szakmai konszenzuson alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához, mert a minisztérium évekkel ezelőtt be akarta vonni az MTA-t a Nat megújításába, de az akadémia visszalépett.

  • Eduline

 A minisztérium az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az Emmi oktatásért felelős államtitkársága 2017-ben, Csépe Valéria akadémikussal egyetértésben, be akarta vonni az MTA-t abba a projektbe, amely a Nat megújítását is célozta, ettől azonban az MTA visszalépett.

 Hozzátették: meglepő az MTA nyilatkozata azért is, mert a Csépe Valéria akadémikus irányításával készült anyagot a rendkívül széles szakmai és társadalmi egyeztetése során az MTA is véleményezte, és több javaslata bekerült a módosított Nat-ba.

Az MTA kedden azt írta: a szervezet tudós testülete továbbra is kész segítséget nyújtani az érintettek szakmai konszenzusán alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához.

Az MTA tájékoztatása szerint a Közoktatási Elnöki Bizottság a teljes tudós testület véleményére támaszkodva értékelte a Nemzeti alaptanterv 2018. augusztus 31-én vitára bocsátott tervezetét, rámutatva annak kérdéses mozzanataira, és felajánlotta segítségét a további munkálatokhoz.

"A tudományos közösség azt tapasztalja, hogy a nyilvánosság kizárásával elvégzett átdolgozás eredményeként 2020. január 31-én egy kormányrendelet olyan Nemzeti alaptantervet léptetett hatályba, amelyet több pedagógusszervezet pedagógiai, tananyagszervezési és tartalmi szempontból aggodalommal fogadott" - írták.

Hozzátették, továbbra is készek szakmai segítséget nyújtani a Nat, illetve a kerettantervek kialakításához és a megszülető tankönyvek lektorálásához.

Szakmai együttműködést kínál fel az MTA az új alaptanterv átdolgozásához

Több szakmai kritika, tiltakozás, nyílt levelek és feltett kérdések után még mindig érkeznek hivatalos vélemények az új Nemzeti alaptantervről (NAT), most a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is állást foglalt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.