Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az oktatás területén pozitív példaként emlegetett Finnországban például a 2014-es tantervi reform egyik első lépése volt az alaptanterv újragondolása, ami szakemberek széleskörű bevonásával és átláthatóan, a nyilvánosság előtt zajlott - írja az oldal. A tanterv kidolgozásában a pedagógusok kulcsszerepet kaptak, vagyis nemcsak véleményezhették, hanem alakíthatták is a szöveget. Norvégiában egy több éves reformfolyamat eredményeként jött létre „a tudástámogatás tanterve”, ami a tananyagtartalom helyett a kompetenciákra helyezte a hangsúlyt, s a tanárok és az iskolák körében kedvező fogadtatásra talált.
A tantervek, mint szabályozási eszközök leértékelődtek az utóbbi években. Olyan központi, listázó, részletező alaptanterv, mint a magyar, talán sehol máshol nincsen már – mondta Radó Péter oktatáspolitikai elemző az oldalnak.
Szerinte legfeljebb Fehéroroszországban fordulhat elő, hogy egy nemzeti alaptantervet a nyilvánosság teljes kizárásával dolgoznak ki.
A kormány már idén szeptemberben bevezetné az új alaptantervet, felmenő rendszerben, első, ötödik és kilencedik évfolyamokon. Radó Péter szerint viszont többéves türelmi idő kellene, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tankönyvfejlesztők is szakszerűen fel tudjanak készülni, a felmenő rendszernek pedig azt kellene jelentenie, hogy csak első osztálytól kezdik a bevezetést.
A korábbi Nemzeti alaptantervekkel sem fordult elő hasonló, az első ilyen anyagot többéves egyeztetés és tervezés előzte meg. A 2003-as és 2007-es NAT-ok kidolgozása is a nyilvánosság előtt zajlott. A 2012-ben elfogadott alaptantervnél Trencsényi László a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke szerint már nem volt túl nagy nyilvánosság, de nem is övezte akkora titkolózás, mint a mostanit.
Szakmai együttműködést kínál fel az MTA az új alaptanterv átdolgozásához
Több szakmai kritika, tiltakozás, nyílt levelek és feltett kérdések után még mindig érkeznek hivatalos vélemények az új Nemzeti alaptantervről (NAT), most a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is állást foglalt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
