A Civil Közoktatási Platform is állást foglalt a pénteken megjelent módosított Nemzeti alaptanterv kapcsán. A CKP a NAT-2020 dokumentumot tartalmazó kormányrendeletet a közoktatás tartalmi szabályozására alkalmatlannak tartja, a rendelet visszavonását javasolja.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) közleményében reagált a megjelent Nat-ra. Szerintük többek köött probléma, hogy az oktatásért felelős miniszter nem vizsgáltatta meg az előző NAT hatékonyságát. Az új NAT kialakításának nem volt - legalábbis szakmai körökben biztosan nem - ismert a koncepciója. Az új alaptanterv eltér a 2012-estől, illetve a 2018-an készült tervezettől, így nem tekinthető ezek módosításának - teszik hozzá.
A CKP szerint elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jelentőséggel bíró dokumentumról, ilyen keveset lehet tudni. A túlterhelés, a totális műveltségmeghatározás miatt a NAT nem alaptanterv, a középfokon tanulók több mint felének kirekesztése miatt pedig nem nemzeti. Továbbá úgy gondolják, hogy az új, Nemzeti alaptanterv fenntartja az iskolai tanulók és a pedagógusok mára már elviselhetetlenné vált túlterhelését.
Úgy vélik, hogy hatalmas ellentét feszül a korszerű pedagógiai-módszertani elvek és az iszonyatos tananyagmennyiség között. A 2018. évi tervezetből vannak átvett részek, azonban, a nem átemelt részek között nagyon fontos elvi, módszertani, pedagógiai elvárások fogalmazódtak meg. Hozzáteszik: a NAT-2020 jól láthatóan kiemelt szerepet próbál biztosítani a digitális pedagógia és tartalmak lehetőségeinek. Ugyanakkor a diákok felé megfogalmazott új elvárások nem valami korábbi helyett jelennek meg, hanem újabb, a tananyagot bővítő ismeretekként.
A NAT-2020 jól láthatóan egy olyan tartalmi szabályozás része, amelyben a kerettantervek alkalmazása kötelező, vagyis továbbra sem térünk vissza a korábbi, a kerettantervek választhatóságára épülő szabályozáshoz - írjá közleményében.
A tanórák számát illetően sem elégedett a CKP, az új alaptanterv e tekintetben 2012. évi szabályozás hagyományait folytatja, előíró, mereven szabályozó jellegű. A tanórák számát tekintve a heti kötelező órák számában csak minimális a csökkentés. A korábbi NAT-okban szereplő megoldás alkalmazása az intézményi autonómia biztosítása szempontjából sokkal indokoltabb lenne.
A Civil Közoktatási Platform közleményében kitér arra is, hogy a módosítás merevebbé teszi a helyi tantervi struktúrákat, akadályozza a tantervi innovációt, azzal, hogy visszatért az alaptantervekkel való szabályozás előtti módszerhez, ismét meghatározza a tantárgyakat és azok részletes tartalmát. Megemlítik a közleményben, hogy a módosításokra szánt időt is kevésnek tartják: „2020. április 30-ig embertelen feladat a NAT-nak megfelelő helyi tantervek kidolgozása, „fizikai képtelenség” a tankönyvrendelés néhány héten belül esedékes kezdetéig a megfelelő tankönyvek kifejlesztése, a pedagógusok felkészítése, a következő tanévre való konkrét felkészülés, a megjelenő új tantárgyakra…”
A közleményben felsorolt és megindokolt okok miatt a Civil Közoktatási Platform a NAT-2020 kormányzati elfogadását és kiadását, az új dokumentum implementációjának megkezdését súlyos hibának tartja és javasolja a rendelet visszavonását.
Kásler Miklós szerint az új NAT biztos alapot nyújt majd "az élet bármely területén"
A módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, "biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén" - közölte az emberi erőforrások minisztere hétfőn.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
