Középiskolások vagytok? Ezekre az ingyenes kurzusokra még jelentkezhettek

Január 31-ig várják a társadalomtudományok iránt érdeklődő magyarországi és a külhoni magyar középiskolások jelentkezését a Mathias Corvinus Collegium (MCC) iskola mellett végezhető, ingyenes kurzusaira.

  • Eduline/MTI

A tehetséggondozó intézmény programjába résztvevő tanulók az érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a nyolchetes rendszerben működő e-learning-kurzusok közül - áll a közleményükben. A témák között megtalálható a modern kori történelem, a közgazdaságtan, a pszichológia, a jog, valamint egy magyar és egy angol nyelvű íráskészség-fejlesztő kurzus is.

Az online képzés mellett havonta  személyes készségfejlesztő napot szerveznek, amikor a diákok szakértők által tartott előadásokon, általános kommunikációs és érveléstechnikai, valamint tanulásmódszertani tréningeken vehetnek részt.

A középiskolás programban részt vevő diákok a képzés során megtanulják, hogyan osszák be hatékonyan az idejüket, nagyobb önismeretre tesznek szert és az elsajátított tudásnak köszönhetően jelentős előnyt szerezhetnek az érettségi vizsgák sikeres teljesítéséhez, így nagyobb eséllyel kerülhetnek be a vágyott felsőoktatási intézménybe és az MCC egyetemi képzésébe is - idézték a közleményben Wittmann Zsoltot, a középiskolás program vezetőjét.

 A programról, a jelentkezés menetéről itt olvashattok bővebben.

Középiskolai felvételi: "nem a tudásról, hanem a stresszkezelésről szól"

Nem a tudásról, hanem a stresszkezelésről szól a jelenlegi középfokú felvételi - erről beszélt Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Klub Rádiónak adott interjújában.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.