Középiskolai felvételi: "nem a tudásról, hanem a stresszkezelésről szól"

Nem a tudásról, hanem a stresszkezelésről szól a jelenlegi középfokú felvételi – erről beszélt Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Klub Rádiónak adott interjújában.

  • Eduline

Szombaton írták az általános iskolások a központi középfokú felvételi vizsgát. A feladatsorokat és a hivatalos javítókulcsokat itt nézhetitek meg.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Klub Rádió reggeli műsorában mondta, a központi felvételi igazából nem a gyerekek tudását méri, hanem azt, mennyire képesek kezelni a stresszt. Ehhez a fajta terheléshez pedig - ami a felvételi helyzetben éri őket - valójában semmiféle felkészítést nem kapnak a diákok, így a stressz miatt rosszabbul tudják előhívni a tudásukat. Ezért is érzhetik a szülők és a gyerekek minden évben nehéznek a felvételit.

A szakértő hangsúlyozta, a nyomást növeli a gyerekeken, hogy a középfokú felvételire, amire hónapok óta készültek, azzal engedik el őket a szüleik , hogy majd azon múlik, bekerülnek-e a jó iskolába.

Sokan lényegévben már az egyetemi felvételijüket írják, mert majdani középiskolájuktól függ, hogyan tudnak tovább menni - teszi hozzá. A mostani középfokú felvételi csak egy olyan pillanatfelvétel, ami torzít, nem mutatja a gyerek valódi tudását. Szemben a hosszabb távú, követéses vizsgálatokkal, amelyekre külföldön lehet példákat találni.

Azzal önmagában semmi gond nincs, ha a gyerekeket terhelésnek teszik ki, de ezt ésszel kell tenni, meg kell adni nekik azokat a képességeket, amelyekkel kezelni tudják a stresszt - magyarázza a szakértő. Azonban szintén messzebbre vezető kérdés szerinte, hogy a felvételi nem csak a tudást, illetve a stressztűrő képességet méri, hanem azt is, egy-egy családnak mennyi pénze van a különórákra, középiskolai előkészítőkre. A családok anyagi, társadalmi helyzete nagyban meghatározza, a diákok iskolai esélyeit, továbbtanulását, ami szerinte nyilván súlyosan diszkriminatív jelenség.

A gyermekjogi szakértő szerint újra kéne tervezni a felvételi rendszerét, de hozzáteszi, ez még csak tüneti kezelést jelentene. Valójában az egész oktatási rendszer kellene átgondolni, amibe az is beletartozik, milyen iskolatípusokra van szükség.

Nem okozott meglepetést a központi felvételi a diákoknak: tapasztalatok és vélemények

A 2020-as központi felvételi az Eduline-olvasók többsége szerint nem okozott nehézséget. A feladatok típusai szerintük ugyanazok voltak, mint a korábbi években, így nem érte meglepetés őket. Diákok és szülők véleményei.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.