Nem a tudásról, hanem a stresszkezelésről szól a jelenlegi középfokú felvételi – erről beszélt Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Klub Rádiónak adott interjújában.
Szombaton írták az általános iskolások a központi középfokú felvételi vizsgát. A feladatsorokat és a hivatalos javítókulcsokat itt nézhetitek meg.
Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Klub Rádió reggeli műsorában mondta, a központi felvételi igazából nem a gyerekek tudását méri, hanem azt, mennyire képesek kezelni a stresszt. Ehhez a fajta terheléshez pedig - ami a felvételi helyzetben éri őket - valójában semmiféle felkészítést nem kapnak a diákok, így a stressz miatt rosszabbul tudják előhívni a tudásukat. Ezért is érzhetik a szülők és a gyerekek minden évben nehéznek a felvételit.
A szakértő hangsúlyozta, a nyomást növeli a gyerekeken, hogy a középfokú felvételire, amire hónapok óta készültek, azzal engedik el őket a szüleik , hogy majd azon múlik, bekerülnek-e a jó iskolába.
Sokan lényegévben már az egyetemi felvételijüket írják, mert majdani középiskolájuktól függ, hogyan tudnak tovább menni - teszi hozzá. A mostani középfokú felvételi csak egy olyan pillanatfelvétel, ami torzít, nem mutatja a gyerek valódi tudását. Szemben a hosszabb távú, követéses vizsgálatokkal, amelyekre külföldön lehet példákat találni.
Azzal önmagában semmi gond nincs, ha a gyerekeket terhelésnek teszik ki, de ezt ésszel kell tenni, meg kell adni nekik azokat a képességeket, amelyekkel kezelni tudják a stresszt - magyarázza a szakértő. Azonban szintén messzebbre vezető kérdés szerinte, hogy a felvételi nem csak a tudást, illetve a stressztűrő képességet méri, hanem azt is, egy-egy családnak mennyi pénze van a különórákra, középiskolai előkészítőkre. A családok anyagi, társadalmi helyzete nagyban meghatározza, a diákok iskolai esélyeit, továbbtanulását, ami szerinte nyilván súlyosan diszkriminatív jelenség.
A gyermekjogi szakértő szerint újra kéne tervezni a felvételi rendszerét, de hozzáteszi, ez még csak tüneti kezelést jelentene. Valójában az egész oktatási rendszer kellene átgondolni, amibe az is beletartozik, milyen iskolatípusokra van szükség.
Nem okozott meglepetést a központi felvételi a diákoknak: tapasztalatok és vélemények
A 2020-as központi felvételi az Eduline-olvasók többsége szerint nem okozott nehézséget. A feladatok típusai szerintük ugyanazok voltak, mint a korábbi években, így nem érte meglepetés őket. Diákok és szülők véleményei.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
