Az Arad Megyei Tanfelügyelőség szerda esti közleménye szerint csütörtökön és pénteken sem lesz tanítás az Adam Müller Guttenbrunn Elméleti Líceum általános iskolai tagozatának otthont adó épületben, ahol tömeges megbetegedés történt a rovarirtási és fertőtlenítési munkálatok után – írja a Maszol.
A lap beszámolt arról, hogy múlt pénteken egy német tannyelvű iskolában kártevőírtást végzett egy erre szakosodott dévai vállalat, majd hétfőn az órák végén több 11 és 13 év közötti diák rosszullétre, fejfájásra, légzési nehézségekre panaszkodott, sokan hánytak is és kiütések jelentek meg az arcukon.
Hétfő éjfélig összesen 40 hatodik és hetedik osztályos tanuló került intenzív osztályra, ezért a megyei katasztrófavédelmi bizottság kedden felfüggesztette a tanítást az épületben, a tanfelügyelőség utólag pedig egész hétre elrendelte az oktatás szüneteltetését.
Az első vizsgálatok alapján a túl nagy koncentrációban használt vegyszerek okozták a mérgezést. Sajtóhírek szerint négyszeres dózist kevertek be és mivel a hétvégén nem szellőztettek a termekben, az így képződött mérgező gáz felelős a történtekért.
A rendőrség és az Országos Közegészségügyi Felügyelet vizsgálja az ügyet – az utóbbi mintákat is vett az iskolapadokról, amelyek a gyerekek szerint ragacsosak voltak.
Egy iskola fölött engedte ki üzemanyagát egy gép: többen megsérültek
Tizenhét gyerek és kilenc felnőtt sérült meg könnyebben, mert egy kényszerleszállásra készülő repülőgép egy iskola fölött engedte ki az ilyenkor kötelezően kidobandó üzemanyagot - közölték helyi idő szerint kedden az amerikai hatóságok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
