Pontszámítás középiskolai a felvételin: ezek a szabályok vonatkoznak rátok

Hogyan számolják a központi felvételi vizsgáért járó pontokat a középiskolák? Hány pontot szerezhettek az írásbelin és mennyit ér a szóbeli? Itt a pontszámítással kapcsolatos minden tudnivalót megtaláltok.

  • Eduline

Itt vannak a 2020-as központi felvételi feladatsorai és megoldásai

A középiskolai felvételi során a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.

Azoknak a jelentkezőknek, akiknek a középiskolai felvételihez elvárás az írásbeli vizsga, a tegnapi nap folyamán kellett megméretniük magukat magyar nyelvből és matematikából. Az írásbeli a felvételin az összpontszám legalább 50 százalékát adja. Az iskola dönthet úgy is, hogy vagy csak a magyar nyelvből vagy csak a matematikából tett írásbeli eredményét számítja be, ebben az esetben ez adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát. Ha egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát határozza meg. Arról, hogy mikor tartják a középiskolák a szóbeliket itt tudtok tájékozódni.

Ha a középfokú iskola helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használt, az erre kapott pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.

Tanulmányi eredmény a bizonyítványban, illetve az ellenőrzőben szereplő osztályzat lehet, nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny vagy egyéb hasonló teljesítmény, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. Egyébként az adott iskola szabadon dönthet arról, hogy mely tantárgyak osztályzataiból számolja a pontokat – az erre vonatkozó információkat megtaláljátok az intézmények oldalán, az októberben közzétett felvételi tájékoztatókban.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos további cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.