Hogyan számolják a központi felvételi vizsgáért járó pontokat a középiskolák? Hány pontot szerezhettek az írásbelin és mennyit ér a szóbeli? Itt a pontszámítással kapcsolatos minden tudnivalót megtaláltok.
Itt vannak a 2020-as központi felvételi feladatsorai és megoldásai
A középiskolai felvételi során a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.
Azoknak a jelentkezőknek, akiknek a középiskolai felvételihez elvárás az írásbeli vizsga, a tegnapi nap folyamán kellett megméretniük magukat magyar nyelvből és matematikából. Az írásbeli a felvételin az összpontszám legalább 50 százalékát adja. Az iskola dönthet úgy is, hogy vagy csak a magyar nyelvből vagy csak a matematikából tett írásbeli eredményét számítja be, ebben az esetben ez adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát. Ha egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát határozza meg. Arról, hogy mikor tartják a középiskolák a szóbeliket itt tudtok tájékozódni.
Ha a középfokú iskola helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használt, az erre kapott pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.
Tanulmányi eredmény a bizonyítványban, illetve az ellenőrzőben szereplő osztályzat lehet, nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny vagy egyéb hasonló teljesítmény, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. Egyébként az adott iskola szabadon dönthet arról, hogy mely tantárgyak osztályzataiból számolja a pontokat – az erre vonatkozó információkat megtaláljátok az intézmények oldalán, az októberben közzétett felvételi tájékoztatókban.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos további cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
