Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Itt vannak a részletes adatok.
A kérdőívet bárki szabadon kitölthette, a Pedagógusok Szakszervezetének oldalán 2019. augusztus 22. és október 23. között. A pedagógusok munkáját 47 kérdésből álló kérdőív segítségével próbálták megismerni. A kutatás 4281 érvényes választ dolgozott fel.
A jelenlegi pedagógustársadalom leterheltsége csak egy a sok probléma közül. 2003-ban a 30 évnél fiatalabb pedagógusok aránya 15% feletti volt. Egy elöregedő, egyre kevesebb fiatalt vonzó pálya 10 éven belül nagyon komoly működési zavarok elé nézhet – áll a felmérésben. A tanárok megközelítőleg 48%-a 50 évnél idősebb, ami azt jelenti, hogy 15 éven belül a pedagógusok több mint fele nyugdíjba megy, ha csak fel nem emelik a nyugdíjkorhatárt. Átlagban 5-6000 ezer végzősből 2800-3000 pályakezdő tesz minősítő vizsgát.
Továbbá a diák-tanár arány nemzetközileg nem hasonlítható össze mivel a magyar közoktatás sok feladatot átvesz a szociális szférától – egész napos iskola, napközi, tanulószoba, sportkörök stb. – és a tanárlétszámba ezen feladatok ellátóit is beszámítják. 2009-ben 11,4 diák jutott egy tanárra, ez volt a legmagasabb érték az elmúlt két évtizedben. Napjainkban 10 diákra jut egy tanár.
De mi a helyzet a terheltséggel?
A terhelés értékét heti átlagokra bontva adták meg a dokumentumban. Hazai számítások alapján, ha a tanórákat 45 percben mérjük és hozzávesszük a helyettesítéseket akkor egy átlagos pedagógus heti 26 órát oktat (kerekített érték 25,72ről). Ha ezt átszámítjuk egész órába, az az 60 percbe, akkor heti 19 tanítással lekötött órára jön ki az érték – írja a felmérés.
Azonban az oktatással lekötött idő csak egy része a tényleges munkával töltött időnek – írja a felmérés. Az átlagos hazai pedagógus heti 56 órát dolgozik. Ez hogy jön össze? Az otthoni adminisztratív munka, felkészülés a másnapi órákra és dolgozatjavítás heti szinten 18 órát vesz igénybe. A maradék időben az oktatók vagy esti/levelező tagozatokon praktizálnak vagy szervező koordináló munkákat végeznek (szülői értekezletek, munkaértekezletek, kirándulás szervezés, osztályfőnöki teendők), esetleg maguk is tanulnak, szaktudásukat fejlesztik. Utóbbit azért adták hozzá a munkaterheléshez mert az oktató nevelő munka minőségét javítja, így a tanárok feladatainak nélkülözhetetlen része – emelik ki a készítők.
A leggyakrabban előforduló szám a terhelésben az 53, tehát a legtöbben 53 órát dolgoznak egy héten a pedagógusok közül (155 fő).
Mi számít még bele?
A kitöltők 10,5%-a utazó pedagógus, ők átlagosan hetente 4 órát töltenek utazással, több település között ingáznak. A tanítás mellett ez az a három tevékenység, amely nagyon magas arányban részesedik a munkaterhelésből. Az adminisztrációra fordított idő nagyon magas, és nem mutat nagy szórást.
Az oktatómunka sok olyan tevékenységgel is jár, amelyeket nehéz számszerűsíteni és csak esetlegesek. A következő táblázatban láthatók azok a feladatok, amelyeket éves szintre bontva kértek a kitöltőktől mivel nem szükséges, hogy egy pedagógus heti rendszerességgel foglalkozzon velük.
Ez a terhelés nem csupán a munka minőségére és az egyéni egészségre hat, hanem a pedagógus magánéletére is. Néhány érdekes báblázat és diagram közül válogattunk:
Ha több adatra is kíváncsiak vagytok, a teljes kutatást itt nézhetitek meg.
Két hetet nyertek a szülők: megszavazta az Országgyűlés a beiskolázással kapcsolatos halasztást
Január 31-ig meghosszabbította a tankötelezettség alóli felmentési kérelem beadási határidejét kedden az Országgyűlés.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
