Ennyire leterheltek a pedagógusok – itt a részletes felmérés

Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Itt vannak a részletes adatok.

  • Eduline

A kérdőívet bárki szabadon kitölthette, a Pedagógusok Szakszervezetének oldalán 2019. augusztus 22. és október 23. között.  A pedagógusok munkáját 47 kérdésből álló kérdőív segítségével próbálták megismerni. A kutatás 4281 érvényes választ dolgozott fel.

A jelenlegi pedagógustársadalom leterheltsége csak egy a sok probléma közül. 2003-ban a 30 évnél fiatalabb pedagógusok aránya 15% feletti volt. Egy elöregedő, egyre kevesebb fiatalt vonzó pálya 10 éven belül nagyon komoly működési zavarok elé nézhet – áll a felmérésben. A tanárok megközelítőleg 48%-a 50 évnél idősebb, ami azt jelenti, hogy 15 éven belül a pedagógusok több mint fele nyugdíjba megy, ha csak fel nem emelik a nyugdíjkorhatárt. Átlagban 5-6000 ezer végzősből 2800-3000 pályakezdő tesz minősítő vizsgát.

Továbbá a diák-tanár arány nemzetközileg nem hasonlítható össze mivel a magyar közoktatás sok feladatot átvesz a szociális szférától – egész napos iskola, napközi, tanulószoba, sportkörök stb. – és a tanárlétszámba ezen feladatok ellátóit is beszámítják. 2009-ben 11,4 diák jutott egy tanárra, ez volt a legmagasabb érték az elmúlt két évtizedben. Napjainkban 10 diákra jut egy tanár.

De mi a helyzet a terheltséggel?

A terhelés értékét heti átlagokra bontva adták meg a dokumentumban.  Hazai számítások alapján, ha a tanórákat 45 percben mérjük és hozzávesszük a helyettesítéseket akkor egy átlagos pedagógus heti 26 órát oktat (kerekített érték 25,72ről). Ha ezt átszámítjuk egész órába, az az 60 percbe, akkor heti 19 tanítással lekötött órára jön ki az érték – írja a felmérés.

PSZ - Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelésének kutatása

Azonban az oktatással lekötött idő csak egy része a tényleges munkával töltött időnek – írja a felmérés. Az átlagos hazai pedagógus heti 56 órát dolgozik. Ez hogy jön össze? Az otthoni adminisztratív munka, felkészülés a másnapi órákra és dolgozatjavítás heti szinten 18 órát vesz igénybe. A maradék időben az oktatók vagy esti/levelező tagozatokon praktizálnak vagy szervező koordináló munkákat végeznek (szülői értekezletek, munkaértekezletek, kirándulás szervezés, osztályfőnöki teendők), esetleg maguk is tanulnak, szaktudásukat fejlesztik. Utóbbit azért adták hozzá a munkaterheléshez mert az oktató nevelő munka minőségét javítja, így a tanárok feladatainak nélkülözhetetlen része – emelik ki a készítők.

PSZ - Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelésének kutatása

A leggyakrabban előforduló szám a terhelésben az 53, tehát a legtöbben 53 órát dolgoznak egy héten a pedagógusok közül (155 fő).

Mi számít még bele?

A kitöltők 10,5%-a utazó pedagógus, ők átlagosan hetente 4 órát töltenek utazással, több település között ingáznak.  A tanítás mellett ez az a három tevékenység, amely nagyon magas arányban részesedik a munkaterhelésből. Az adminisztrációra fordított idő nagyon magas, és nem mutat nagy szórást.

Az oktatómunka sok olyan tevékenységgel is jár, amelyeket nehéz számszerűsíteni és csak esetlegesek. A következő táblázatban láthatók azok a feladatok, amelyeket éves szintre bontva kértek a kitöltőktől mivel nem szükséges, hogy egy pedagógus heti rendszerességgel foglalkozzon velük.

PSZ - Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelésének kutatása

Ez a terhelés nem csupán a munka minőségére és az egyéni egészségre hat, hanem a pedagógus magánéletére is. Néhány érdekes báblázat és diagram közül válogattunk:

PSZ - Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelésének kutatása
PSZ - Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelésének kutatása
PSZ - Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelésének kutatása

Ha több adatra is kíváncsiak vagytok, a teljes kutatást itt nézhetitek meg.

Két hetet nyertek a szülők: megszavazta az Országgyűlés a beiskolázással kapcsolatos halasztást

Január 31-ig meghosszabbította a tankötelezettség alóli felmentési kérelem beadási határidejét kedden az Országgyűlés.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.