Nincs elég takarító az iskolákban, van, ahol a diákoknak is be kell szállniuk

Országszerte több olyan iskola lehet, ahol nem átmeneti a takarító személyzet hiánya. Egy budapesti gimnáziumban heti két alkalommal a diáknak is segíteniük kell, igaz, ez nem kötelező - számolt be az RTL Klub kedd esti híradója.

  • Eduline

Az RTL Híradónak először egy néző írta meg, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumban hónapok óta takarítóhiánnyal küzdenek, ezért a diákoknak is be kell szállnia a munkába. A híradónak ezt az intézmény igazgatója elismerte: a kényszerhelyzet miatt intézményi egyeztetés és a szülők tájékoztatása után a diákokat is bevonták a munkába, akik heti két alkalommal -önkéntes alapon - segítenek kitakarítani a termeket.

A Független Diákparlament elnöke, Tasi Zsuzsa a híradónak azt mondta: a takarítók fizetése az iskolákban nagyon alacsony, ezért inkább magáncégekhez mennek. Szerinte a probléma nem újkeletű és nem is egyedi, és bár a takarításban való részvétel nem kötelező a diákok számára, hosszútávon nem lehet megoldás.

A szervezet információi szerint országszerte több olyan iskola is van, ahol nem csupán átmeneti a takarítóhiány: ha sikerül is találni, a dolgozó pár hétnél nem marad tovább.

A híradó megkereste a Klebelsberg Központot is, akikhez elmondásuk szerint egy iskolából sem érkezett bejelentés takarítási problémák miatt. A takarító személyzet biztosítása egyébként a tankerületi központok feladata.

Nemcsak takarítókból, hanem tanárokból is égető a hiány az iskolákban: több intézményben a sajátjukon kívül még jópár tárgyat tanítanak a pedagógusok, van, ahol pedig a tanári végzettséget sem várják el. Az iskolák trükkökkel próbálják megfizetni a rengeteg túlórát. A Pedagógusok Szakszervezete friss felmérése szerint a tanárok átlagosan hetente 56 órát dolgoznak.

Akkora a tanárhiány Zuglóban, hogy a szülők is a tankerülethez fordulnak

Nyílt levélben fordultak a közép-pesti tankerületi központ igazgatójához a szülők a tanárhiány, a sérült gyerekek megfelelő ellátásának hiánya, a gyakori intézményvezető-váltások és a kinevezések körüli visszásságok, illetve az iskolai épületek rossz állaga miatt. Szerintük a tankerület eddig munkájának egy része csak látszatintézkedésekből állt. A zuglói problémák máshol is jelen vannak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.