A Greenpeace az elmúlt egy hónapban fővárosi és vidéki iskoláknál, óvodáknál mérte meg a nitrogén-dioxid-szennyezettséget. A vizsgálat 41 intézményből 28-nál mutatott jelentősebb, ezen belül három esetben kifejezetten magas szennyezettséget.
A Greenpeace tavaszi méréseit megismételve 2019. szeptember 17. és október 15. között még több helyszínen vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettségét diffúziós csövekkel – ezúttal nem csak fővárosi, de vidéki helyszíneken is, Pécsett és Miskolcon - írja honlapján a szervezet.
A városokban döntően a dízeljárművekből származó légszennyező súlyosan károsítja a gyerekek egészségét. A Greenpeace ezért azt várja a városvezetőktől, hogy mielőbb korlátozzák a régi szennyező dízelek forgalmát.
Budapesten és a környékén 30 oktatási intézményt (iskolát, óvodát) vizsgáltak. Ezek közül 23 iskolánál volt magas, 40 mikrogramm/köbméter feletti a nitrogén-dioxid koncentráció. Ez az éves határértéknek felel meg, mely felett a Greenpeace álláspontja szerint már jelentős a légszennyezettség. Három esetben extrém magas értéket mutattak az eredmények: a körülbelül egy hónapos mérés átlaga magasabb volt még a 24 órára megadott 85 mikrogramm/köbméteres határértéknél is.
Pécsett a 9 iskolánál, illetve óvodánál kihelyezett cső által mért érték 5 esetben haladta meg a 40 mikrogramm/köbméter értéket. Pécs Budapest mellett egyébként a másik település, ahol a hivatalos mérőállomás adatai alapján már többször mértek éves határérték-túllépést nitrogén-dioxidra, és emiatt folyik uniós kötelezettségszegési eljárás a magyar kormány ellen.
Miskolcon alacsonyabb szennyezettséget mutattak a kihelyezett csövek. Az amúgy a légszennyezettségnek egyik leginkább kitett borsodi megyeszékhelyen inkább a részecskeszennyezés jelent gondot: itt rendszeresen súlyos problémát okoz a főként szilárd tüzeléses fűtésből, iparból származó részecskeszennyezés.
Friss kutatás: a gyerekek mozgáshiánya világprobléma, ötből négyen nem sportolnak
A 11 és 17 év közötti korosztályban ötből négyen nem sportolnak eleget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első ilyen jellegű elemzése szerint.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
