Friss adatok: sok iskola közelében súlyosan szennyezett a levegő

A Greenpeace az elmúlt egy hónapban fővárosi és vidéki iskoláknál, óvodáknál mérte meg a nitrogén-dioxid-szennyezettséget. A vizsgálat 41 intézményből 28-nál mutatott jelentősebb, ezen belül három esetben kifejezetten magas szennyezettséget.

  • Eduline

A Greenpeace tavaszi méréseit megismételve 2019. szeptember 17. és október 15. között még több helyszínen vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettségét diffúziós csövekkel – ezúttal nem csak fővárosi, de vidéki helyszíneken is, Pécsett és Miskolcon - írja honlapján a szervezet.

A városokban döntően a dízeljárművekből származó légszennyező súlyosan károsítja a gyerekek egészségét. A Greenpeace ezért azt várja a városvezetőktől, hogy mielőbb korlátozzák a régi szennyező dízelek forgalmát.

Budapesten és a környékén 30 oktatási intézményt (iskolát, óvodát) vizsgáltak. Ezek közül 23 iskolánál volt magas, 40 mikrogramm/köbméter feletti a nitrogén-dioxid koncentráció. Ez az éves határértéknek felel meg, mely felett a Greenpeace álláspontja szerint már jelentős a légszennyezettség. Három esetben extrém magas értéket mutattak az eredmények: a körülbelül egy hónapos mérés átlaga magasabb volt még a 24 órára megadott 85 mikrogramm/köbméteres határértéknél is.

Pécsett a 9 iskolánál, illetve óvodánál kihelyezett cső által mért érték 5 esetben haladta meg a 40 mikrogramm/köbméter értéket. Pécs Budapest mellett egyébként a másik település, ahol a hivatalos mérőállomás adatai alapján már többször mértek éves határérték-túllépést nitrogén-dioxidra, és emiatt folyik uniós kötelezettségszegési eljárás a magyar kormány ellen.

Miskolcon alacsonyabb szennyezettséget mutattak a kihelyezett csövek. Az amúgy a légszennyezettségnek egyik leginkább kitett borsodi megyeszékhelyen inkább a részecskeszennyezés jelent gondot: itt rendszeresen súlyos problémát okoz a főként szilárd tüzeléses fűtésből, iparból származó részecskeszennyezés.

Friss kutatás: a gyerekek mozgáshiánya világprobléma, ötből négyen nem sportolnak

A 11 és 17 év közötti korosztályban ötből négyen nem sportolnak eleget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első ilyen jellegű elemzése szerint.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.