Friss kutatás: a reggelit kihagyó diákok rosszabbul teljesítenek az iskolában

Azok a diákok, akik általában nem reggeliznek, rosszabbul teljesítenek az érettségin, mint azok, akik rendesen megeszik a reggelijüket - erre az eredményre jutott egy brit kutatás.

  • MTI

A Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmányában a szerzők rámutattak, hogy először bizonyították a reggeli elfogyasztása és az alapszintű középiskolai érettségi (General Certificate of Secondary Education, GCSE) eredményei közötti összefüggést. A kutatás kimutatta, hogy a nap első étkezésének kihagyása miatt a tanulók kimutathatóan rosszabbul teljesítettek a vizsgákon, mint ha reggeliztek volna. A kapcsolat akkor is igazolható volt, ha figyelembe vettek olyan más, az iskolai teljesítményre hatással bíró faktorokat is, mint a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete.

A Frontiers in Public Health folyóiratban publikált dolgozat vezető szerzője, Katie Adolphus, a Leedsi Egyetem pszichológiai karának tudósa kiemelte: "a tanulmány rámutat, hogy a középiskolások hátrányba kerülnek, ha nem fogyasztják el a reggelijüket, ami táplálja az agyukat egy iskolai nap kezdetén".

A kutatásban nyugat-yorkshire-i iskolák és középiskolák 294 diákja vett részt. Kiderült, hogy 29 százalékuk ritkán vagy soha nem reggelizik iskolai napokon, 18 százalék alkalmanként reggelizik, 53 százalék pedig gyakran étkezik reggel.

A tanulmány szerint azok, akik ritkán reggeliztek, minden vizsgájukon mintegy ötödével kevesebb pontszámot kaptak, összehasonlítva azokkal, akik rendszeresen reggeliztek. A reggelit kihagyók összteljesítménye az iskolában csaknem két osztályzattal rosszabb volt, az olyan szempontokat is belekalkulálva, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, az etnikai csoport, az életkor, a nem és a testtömegindex.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.