Azok a diákok, akik általában nem reggeliznek, rosszabbul teljesítenek az érettségin, mint azok, akik rendesen megeszik a reggelijüket - erre az eredményre jutott egy brit kutatás.
A Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmányában a szerzők rámutattak, hogy először bizonyították a reggeli elfogyasztása és az alapszintű középiskolai érettségi (General Certificate of Secondary Education, GCSE) eredményei közötti összefüggést. A kutatás kimutatta, hogy a nap első étkezésének kihagyása miatt a tanulók kimutathatóan rosszabbul teljesítettek a vizsgákon, mint ha reggeliztek volna. A kapcsolat akkor is igazolható volt, ha figyelembe vettek olyan más, az iskolai teljesítményre hatással bíró faktorokat is, mint a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete.
A Frontiers in Public Health folyóiratban publikált dolgozat vezető szerzője, Katie Adolphus, a Leedsi Egyetem pszichológiai karának tudósa kiemelte: "a tanulmány rámutat, hogy a középiskolások hátrányba kerülnek, ha nem fogyasztják el a reggelijüket, ami táplálja az agyukat egy iskolai nap kezdetén".
A kutatásban nyugat-yorkshire-i iskolák és középiskolák 294 diákja vett részt. Kiderült, hogy 29 százalékuk ritkán vagy soha nem reggelizik iskolai napokon, 18 százalék alkalmanként reggelizik, 53 százalék pedig gyakran étkezik reggel.
A tanulmány szerint azok, akik ritkán reggeliztek, minden vizsgájukon mintegy ötödével kevesebb pontszámot kaptak, összehasonlítva azokkal, akik rendszeresen reggeliztek. A reggelit kihagyók összteljesítménye az iskolában csaknem két osztályzattal rosszabb volt, az olyan szempontokat is belekalkulálva, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, az etnikai csoport, az életkor, a nem és a testtömegindex.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
