Azok a diákok, akik általában nem reggeliznek, rosszabbul teljesítenek az érettségin, mint azok, akik rendesen megeszik a reggelijüket - erre az eredményre jutott egy brit kutatás.
A Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmányában a szerzők rámutattak, hogy először bizonyították a reggeli elfogyasztása és az alapszintű középiskolai érettségi (General Certificate of Secondary Education, GCSE) eredményei közötti összefüggést. A kutatás kimutatta, hogy a nap első étkezésének kihagyása miatt a tanulók kimutathatóan rosszabbul teljesítettek a vizsgákon, mint ha reggeliztek volna. A kapcsolat akkor is igazolható volt, ha figyelembe vettek olyan más, az iskolai teljesítményre hatással bíró faktorokat is, mint a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete.
A Frontiers in Public Health folyóiratban publikált dolgozat vezető szerzője, Katie Adolphus, a Leedsi Egyetem pszichológiai karának tudósa kiemelte: "a tanulmány rámutat, hogy a középiskolások hátrányba kerülnek, ha nem fogyasztják el a reggelijüket, ami táplálja az agyukat egy iskolai nap kezdetén".
A kutatásban nyugat-yorkshire-i iskolák és középiskolák 294 diákja vett részt. Kiderült, hogy 29 százalékuk ritkán vagy soha nem reggelizik iskolai napokon, 18 százalék alkalmanként reggelizik, 53 százalék pedig gyakran étkezik reggel.
A tanulmány szerint azok, akik ritkán reggeliztek, minden vizsgájukon mintegy ötödével kevesebb pontszámot kaptak, összehasonlítva azokkal, akik rendszeresen reggeliztek. A reggelit kihagyók összteljesítménye az iskolában csaknem két osztályzattal rosszabb volt, az olyan szempontokat is belekalkulálva, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, az etnikai csoport, az életkor, a nem és a testtömegindex.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
