EMMI: átlagosan harminc százalékkal nő a bölcsődei dolgozók bére

Átlagosan harminc százalékkal nő minden bölcsődei szakdolgozó bére 2021-re - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • Eduline/MTI

Novák Katalin azt mondta, hogy az emelés két lépésben történik, amelynek során végzettségtől és munkatapasztalattól függően 2020-ra minimum bruttó 18 ezer, maximum bruttó 73 ezer, 2021-re pedig legalább bruttó 24 ezer, legfeljebb bruttó 161 ezer forinttal nő majd a bölcsődei dolgozók fizetése.

Az emelés részeként a bölcsődei pótlékot kiterjesztik a bölcsődei dajkákra és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre és szaktanácsadókra is, valamint jelentősen megemelik annak összegét - tudatta. Hozzátette: a bölcsődei dolgozók kérésére a bölcsődei pótlék a jövőben beszámít a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe.

Az államtitkár tájékoztatása szerint továbbá a jelenlegi gyógypedagógiai pótlék helyett differenciált gyógypedagógiai pótlék jár majd azoknak a kisgyermeknevelőknek, akiknek a csoportjába sajátos nevelési igényű gyermek jár. A pótlék összege a jelenlegihez képest négyszeresére, de akár nyolcszorosára is emelkedhet, függően attól, hogy egy, vagy kettő, vagy három gyermeket nevel, gondoz a kisgyermeknevelő. Kiemelte, hogy az anyagi elismerésnek köszönhetően a legtöbb fizetési kategóriában 2010-hez képest háromszorosára nő a bölcsődei dolgozók bére.

Novák Katalin emlékeztetett, hogy 2016-ban a bölcsődei felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre is kiterjesztették a pedagógus-előmeneteli rendszert, 2017-ben pedig a középfokú végzettségűek esetében a speciális bölcsődei pótlék felváltotta a szociáliságazati-pótlékot. A mostani béremelés célja, hogy javítsák a bölcsődei dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsültségét - mondta.

Túlórával és trükkökkel "oldják meg" a pedagógushiányt

Több iskolában a saját területüktől távol álló tárgyakat is oktatnak a tanárok, sokszor pedig a pedagógus végzettséget sem várják el az iskolák. Az oktatók számára ez további túlórázást jelent, aminek a kifizetését az iskolák trükközve próbálják megoldani. A tanárhiány valós mértékét eközben elfedi a rendszer - írja a hvg.hu.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.