EMMI: átlagosan harminc százalékkal nő a bölcsődei dolgozók bére

Átlagosan harminc százalékkal nő minden bölcsődei szakdolgozó bére 2021-re - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • Eduline/MTI

Novák Katalin azt mondta, hogy az emelés két lépésben történik, amelynek során végzettségtől és munkatapasztalattól függően 2020-ra minimum bruttó 18 ezer, maximum bruttó 73 ezer, 2021-re pedig legalább bruttó 24 ezer, legfeljebb bruttó 161 ezer forinttal nő majd a bölcsődei dolgozók fizetése.

Az emelés részeként a bölcsődei pótlékot kiterjesztik a bölcsődei dajkákra és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre és szaktanácsadókra is, valamint jelentősen megemelik annak összegét - tudatta. Hozzátette: a bölcsődei dolgozók kérésére a bölcsődei pótlék a jövőben beszámít a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe.

Az államtitkár tájékoztatása szerint továbbá a jelenlegi gyógypedagógiai pótlék helyett differenciált gyógypedagógiai pótlék jár majd azoknak a kisgyermeknevelőknek, akiknek a csoportjába sajátos nevelési igényű gyermek jár. A pótlék összege a jelenlegihez képest négyszeresére, de akár nyolcszorosára is emelkedhet, függően attól, hogy egy, vagy kettő, vagy három gyermeket nevel, gondoz a kisgyermeknevelő. Kiemelte, hogy az anyagi elismerésnek köszönhetően a legtöbb fizetési kategóriában 2010-hez képest háromszorosára nő a bölcsődei dolgozók bére.

Novák Katalin emlékeztetett, hogy 2016-ban a bölcsődei felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre is kiterjesztették a pedagógus-előmeneteli rendszert, 2017-ben pedig a középfokú végzettségűek esetében a speciális bölcsődei pótlék felváltotta a szociáliságazati-pótlékot. A mostani béremelés célja, hogy javítsák a bölcsődei dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsültségét - mondta.

Túlórával és trükkökkel "oldják meg" a pedagógushiányt

Több iskolában a saját területüktől távol álló tárgyakat is oktatnak a tanárok, sokszor pedig a pedagógus végzettséget sem várják el az iskolák. Az oktatók számára ez további túlórázást jelent, aminek a kifizetését az iskolák trükközve próbálják megoldani. A tanárhiány valós mértékét eközben elfedi a rendszer - írja a hvg.hu.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.