A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, „amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák”, enyhítsék.
"A szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat" – véli dr. Nyitrai Károly, a PDSZ ügyvédje. A pedagógus szakszervezet ezért módosítási javaslatokkal fordult az összes parlamenti frakcióhoz - írják a Facebook-oldalukon.
"A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll" - helyett visszavezetnék a tervezetbe, hogy a szakképző intézmény alkalmazottja továbbra is "közalkalmazotti jogviszonyban, nem állami intézmény esetén munkaviszonyban, illetve legfeljebb heti 14 foglalkozás ellátása esetén megbízási jogviszonyban áll".
Tizenkét pont az új szakképzési törvényjavaslatról: a PSZ szerint ezt jelentené a munkavállalónak a változás
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) így foglalta össze, mit jelent a munkavállalónak, ha a parlament elfogadja az új szakképzési törvényjavaslatot.
Az oktatók foglalkoztatási feltételeinél a "kormány rendeletében előírt végzettséggel" rész helyett "a törvény által előírt végzettséggel és szakképzettséggel, illetve gyakorlattal" mondatot tennék a törvénybe. Továbbra módosítanának a pótszabadságokon, illetve az illetményeken is. A teljes módosítási javaslatcsomagot itt olvashatjátok el.
A törvénytervezet összességében vitára alkalmatlan - írja a PDSZ. Szerintük nemcsak munkajogi, hanem szakmai tekintetben is elhibázott. Hozzáteszik: a rövid rendelkezésükre álló időben csak a legfontosabb foglalkozási kérdésekre tudtak a módosító javaslatokban kitérni.
Arról már írtunk ma, hogy vitát tartanak az innovációért és technológiáért felelős tárcavezető azon indítványáról, amely egy új törvényt hozna létre a szakképzésről. Valószínűleg az országgyűlésben is előkerülnek a fenti témák.
Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
