A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, „amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák”, enyhítsék.
"A szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat" – véli dr. Nyitrai Károly, a PDSZ ügyvédje. A pedagógus szakszervezet ezért módosítási javaslatokkal fordult az összes parlamenti frakcióhoz - írják a Facebook-oldalukon.
"A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll" - helyett visszavezetnék a tervezetbe, hogy a szakképző intézmény alkalmazottja továbbra is "közalkalmazotti jogviszonyban, nem állami intézmény esetén munkaviszonyban, illetve legfeljebb heti 14 foglalkozás ellátása esetén megbízási jogviszonyban áll".
Tizenkét pont az új szakképzési törvényjavaslatról: a PSZ szerint ezt jelentené a munkavállalónak a változás
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) így foglalta össze, mit jelent a munkavállalónak, ha a parlament elfogadja az új szakképzési törvényjavaslatot.
Az oktatók foglalkoztatási feltételeinél a "kormány rendeletében előírt végzettséggel" rész helyett "a törvény által előírt végzettséggel és szakképzettséggel, illetve gyakorlattal" mondatot tennék a törvénybe. Továbbra módosítanának a pótszabadságokon, illetve az illetményeken is. A teljes módosítási javaslatcsomagot itt olvashatjátok el.
A törvénytervezet összességében vitára alkalmatlan - írja a PDSZ. Szerintük nemcsak munkajogi, hanem szakmai tekintetben is elhibázott. Hozzáteszik: a rövid rendelkezésükre álló időben csak a legfontosabb foglalkozási kérdésekre tudtak a módosító javaslatokban kitérni.
Arról már írtunk ma, hogy vitát tartanak az innovációért és technológiáért felelős tárcavezető azon indítványáról, amely egy új törvényt hozna létre a szakképzésről. Valószínűleg az országgyűlésben is előkerülnek a fenti témák.
Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
