Középiskolai felvételi: miért fontos hamarabb eldönteni, melyik iskolát fogjátok választani?

A középiskolákba jelentkezés végleges határideje csak 2020-ban lesz, azonban a központi felvételire már idén jelentkezni kell. Miért fontos már most végiggondolni, hogy melyik középiskolát fogja választani a felvételiző?

  • Eduline

A központi felvételi vizsga nem mindegyik középiskolába való bekerüléshez feltétel. Azonban ahova igen, muszáj teljesíteni ezt a vizsgát is. Ezért, ha olyan iskolában gondolkoztok, ahol központi felvételi van, de mégsem vagytok benne biztosak, hogy első helyen vagy egyáltalán tényleg megjelölnétek-e az adott intézményt - hiszen még idő is bőven van a jelentkezésig -, inkább jelentkezzetek a központi felvételire, minthogy később derüljön ki, nem vettek részt a vizsgán.

Ugyanis a központi felvételi és az arra való jelentkezés megelőzi a felvételi jelentkezést. Így utólag, még az eredmény fényében is össze tudjátok állítani a kiválasztott iskolák sorrendjét abban az esetben, ha több olyan intézménybe jelentkeztek, ahová nehezebb bekerülni, vagy éppen nem központi felvételi működik.

Ezért számítanak már az általános iskolában szerzett jegyek is

Csak a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény számít a középiskolai felvételin, vagy a diák korábbi, általános iskolai teljesítménye is? Olvasói kérdésre válaszolunk.

A központi felvételi feladatlapjait 2020. január 18-án írják majd a felvételizők, erre december 6-áig lesz lehetőség jelentkezni, a többi szabályról itt olvashattok. A vizsgát egyébként bármelyik vizsgaszervező középiskolában meg lehet írni - ezek listáját november 15-én teszik majd közzé.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.