Középiskolai felvételi: pontszámítás az írásbeli vizsgán

A középiskolába jelentkező diákoknak az írásbeli felvételi vizsgán egy magyar nyelvi és egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Hogyan pontozzák a feladatokat? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Január 18-án írják a központi írásbelit azok a diákok, akik olyan középiskolát választanak, amely ennek a vizsgának az eredményét is figyelembe veszi. A diákoknak egy 10-10 kérdésből álló magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. 45-45 percet kapnak a vizsgázók, a két feladatsor között pedig 15 perc szünetet tartanak. Tárgyanként 50 pontot lehet szerezni. A feladatokat kék vagy fekete színű tollal lehet megoldani, a rajzokat pedig ceruzával kell elkészíteni.

A feladatlapokat a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze - mivel az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok anyagából. Az írásbeli felvételi vizsgák nem hagyományos tantárgyi tesztek: azt mérik fel, hogy a középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkezik-e a diák. Azt, hogy meddig és hogyan lehet jelentkezni a vizsgára, illetve a kiválasztott középiskolákba, itt nézhetitek meg.

A magyar nyelvi feladatlapban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez - nyelvi, kommunikációs, helyesírási ismeretek, szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességek, íráskészség - kapcsolódik. Általában több kérdésre kell válaszolni az egyes feladatokban, és helyes válaszonként egy pont jár. A vizsgának erre a részére összesen 40 pontot lehet kapni.

A tizedik feladatban egy szöveget kell írniuk a diákoknak megadott témában és műfajban. 3-3 pont jár a tartalomért és a szöveg szerkezetéért, összesen 1 pont a stílusért, szóhasználatért, nyelvhelyességért, terjedelem betartásáért, 2 pont a helyesírásést és 1 pont a külalakért, írásképért. A magyar nyelvi feladatlap témaköreit a 9. évfolyamra jelentkezőknek itt, a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőknek itt, a hatosztályos gimnáziumba felvételizőknek pedig itt találjátok.

Középiskolai felvételi: felkészülés a vizsgára, mintaórák a nyílt napon

Egyre közeledik a középiskolai felvételi, egyes iskolák már közzétették a nyílt napjaik időpontjait is. Miért érdemes elmenni, és hogyan készülhetnek a diákok a felvételire?

A matematika feladatlap is tíz kérdésből áll. Egy-egy pont a részkérdésekre adott helyes válaszokért, illetve - a bonyolultabb feladatoknál - a részeredményekért. Így ha a diák valahol elrontja a számolást, a korábbi lépésekért még kaphat pontot. A feladatlap megoldásához vonalzó, körző és szögmérő használható, más segédeszköz (pl. számológép) nem. A matematika feladatlap témaköreit a 9. osztályba jelentkezők számára itt találjátok, a nyolcosztályos gimnáziumba való felvételi témaköreit itt, a hatosztályos gimnáziumba való felvételiét pedig itt nézhetitek meg.

A korábbi évek feladatsorait és megoldásait magyar nyelvből és matematikából itt találjátok. A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.