Középiskolai felvételi: pontszámítás az írásbeli vizsgán

A középiskolába jelentkező diákoknak az írásbeli felvételi vizsgán egy magyar nyelvi és egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Hogyan pontozzák a feladatokat? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Január 18-án írják a központi írásbelit azok a diákok, akik olyan középiskolát választanak, amely ennek a vizsgának az eredményét is figyelembe veszi. A diákoknak egy 10-10 kérdésből álló magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. 45-45 percet kapnak a vizsgázók, a két feladatsor között pedig 15 perc szünetet tartanak. Tárgyanként 50 pontot lehet szerezni. A feladatokat kék vagy fekete színű tollal lehet megoldani, a rajzokat pedig ceruzával kell elkészíteni.

A feladatlapokat a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze - mivel az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok anyagából. Az írásbeli felvételi vizsgák nem hagyományos tantárgyi tesztek: azt mérik fel, hogy a középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkezik-e a diák. Azt, hogy meddig és hogyan lehet jelentkezni a vizsgára, illetve a kiválasztott középiskolákba, itt nézhetitek meg.

A magyar nyelvi feladatlapban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez - nyelvi, kommunikációs, helyesírási ismeretek, szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességek, íráskészség - kapcsolódik. Általában több kérdésre kell válaszolni az egyes feladatokban, és helyes válaszonként egy pont jár. A vizsgának erre a részére összesen 40 pontot lehet kapni.

A tizedik feladatban egy szöveget kell írniuk a diákoknak megadott témában és műfajban. 3-3 pont jár a tartalomért és a szöveg szerkezetéért, összesen 1 pont a stílusért, szóhasználatért, nyelvhelyességért, terjedelem betartásáért, 2 pont a helyesírásést és 1 pont a külalakért, írásképért. A magyar nyelvi feladatlap témaköreit a 9. évfolyamra jelentkezőknek itt, a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőknek itt, a hatosztályos gimnáziumba felvételizőknek pedig itt találjátok.

Középiskolai felvételi: felkészülés a vizsgára, mintaórák a nyílt napon

Egyre közeledik a középiskolai felvételi, egyes iskolák már közzétették a nyílt napjaik időpontjait is. Miért érdemes elmenni, és hogyan készülhetnek a diákok a felvételire?

A matematika feladatlap is tíz kérdésből áll. Egy-egy pont a részkérdésekre adott helyes válaszokért, illetve - a bonyolultabb feladatoknál - a részeredményekért. Így ha a diák valahol elrontja a számolást, a korábbi lépésekért még kaphat pontot. A feladatlap megoldásához vonalzó, körző és szögmérő használható, más segédeszköz (pl. számológép) nem. A matematika feladatlap témaköreit a 9. osztályba jelentkezők számára itt találjátok, a nyolcosztályos gimnáziumba való felvételi témaköreit itt, a hatosztályos gimnáziumba való felvételiét pedig itt nézhetitek meg.

A korábbi évek feladatsorait és megoldásait magyar nyelvből és matematikából itt találjátok. A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.