Magasabb bérekért sztrájkolnak az oktatási dolgozók Horvátországban

Horvátország-szerte közel ezer általános és középiskolában szünetel a tanítás csütörtökön, miután kudarcba fulladtak a szakszervezetek tárgyalásai a kormánnyal a pedagógusok által követelt 6 százalékos béremelésről - közölte a helyi sajtó.

  • MTI

Az oktatási intézmények arra kérték a szülőket, hogy ne küldjék gyerekeiket a sztrájkoló intézményekbe, csak ha valóban nincs más lehetőségük.

"A sztrájk nem a szülők és gyerekek ellen szól, hanem harc a jobb oktatásért, a jobb jövőért és méltóságért Horvátországban" - üzenték a szakszervezetek vezetői.

Csütörtökön országszerte az oktatásban dolgozók mintegy 75 százaléka nem vette fel a munkát. Péntektől úgynevezett körkörös sztrájkba lépnek a tanárok, ami annyit jelent, hogy naponta más-más megye pedagógusai sztrájkolnak, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket.

A kormány 2 százalékos béremelést ajánlott a szakszervezeteknek október 1-jétől, és további 2 százalékos növekedést jövő év június 1-jétől, de a szakmai szervezetek ezt elutasították.

A pedagógusok béremelési követelésének elutasítása a kormányon belül is feszültséget okozott. A kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése szerdán úgy döntött, amennyiben nem teljesülnek a tanárok követelései, úgy nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból.

Ivan Vrdoljak, a HNS elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: az oktatási reform miatt léptek koalícióra a jobboldali Horvát Demokratikus Közösséggel (HDZ), valamint azért, hogy stabilitást teremtsenek.

"Amennyiben a jövő évi költségvetés nem tartalmazza tanáraink és tanítóink fizetésnövekedését, nem fogjuk megszavazni, és akkor az is tárgytalan, hogy a kormányban maradjunk" - mondta Vrdoljak.

Hozzátette: nem zsarolni akarják a kormányt, de HNS-nek fontos, hogy az oktatási reformja folytatódjon, ennek pedig része a pedagógusok anyagi helyzetének javítása.

Nem beszélhetnének a fizetésükről és az oktatással kapcsolatos problémákról a tanárok

Nem beszélhetnének a fizetésükről és az iskolában tapasztalható problémákról a tanárok a titoktartási nyilatkozat alapján, amelyet az egyik tankerület küldött a pedagógusoknak. A szakszervezet szerint jogsértő lehet aláírásra kötelezni a tanárokat - írja a Népszava.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.