Középiskolai felvételi: meddig és hogyan kell jelentkezni az írásbeli vizsgára?

Hol kell beadnotok a jelentkezést az írásbeli felvételi vizsgára, ha jövőre kezditek a középiskolát? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Jövőre végez az általános iskolával a gyerekem. A mostani intézményben kell jelentkezni az írásbeli vizsgára, amit a középiskolai felvételihez írnak majd?

Nem, a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára abban az iskolában kell jelentkezni, ahol a diák meg szeretné írni a tesztet. Ehhez szükséges az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható tanulói jelentkezési lap. A vizsgát bármelyik vizsgaszervező középiskolában meg lehet írni - ezek listáját november 15-én teszik közzé -, attól függetlenül, hogy az intézménybe utána jelentkezik-e a diák. A központi írásbelire december 6-ig lehet majd jelentkezni, a vizsgát január 18-án írják a diákok.

Fontos, hogy az írásbelire való jelentkezés nem egyenlő a kiválasztott középfokú iskolákba való jelentkezéssel, amelynek február 19. a határideje. Az intézmények október 20-ig hozzák nyilvánosságra felvételi tájékoztatójukat a tanulmányi területekkel és pontszámítási szabályokkal - az iskolák dönthetnek úgy, hogy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe.

A központi írásbeli felvételi vizsgára, illetve a kiválasztott középiskolákba való jelentkezésről a részleteket itt találjátok, a felvételi összes dátumát itt nézhetitek meg, a pontszámítás szabályairól pedig itt olvashattok. A központi írásbeli felvételi vizsgáról, a feladatokról és a témakörökről itt találjátok cikkünket, a felkészüléshez pedig itt találtok segítséget. A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Középiskolai felvételi: felkészülés a vizsgára, mintaórák a nyílt napon

Egyre közeledik a középiskolai felvételi, egyes iskolák már közzétették a nyílt napjaik időpontjait is. Miért érdemes elmenni, és hogyan készülhetnek a diákok a felvételire?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.