Rendben lezajlott a tankönyvek pótrendelése, október 1-jéig 614 ezer könyvet, illetve munkafüzetet rendeltek az iskolák 642 millió forint értékben - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken Budapesten.
Az államtitkár a sajtótájékoztatón emlékeztetett: augusztusban 13 millió tankönyvet szállítottak ki több mint négyezer iskolába 11,2 milliárd forint értékben. Az intézmények a pótrendeléseket a tanulók tavasztól szeptember 1-jéig történt iskolaváltása miatt adták le. Ezeket a tankönyveket már kiszállították, illetve a napokban szállítják ki - tette hozzá Maruzsa Zoltán.
Az államtitkár kitért arra is: az elmúlt hetekben három kiadó teljes tankönyv-portfólióját is felvásárolta az állam. Közülük a legnagyobb a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Croatica kiadója, amelytől 171, többnyire kis példányszámú, a nemzetiségi oktatásban használt tankönyvet vettek meg. Hozzátette: a közeljövőben is terveznek még néhány kiadóvásárlást.
Azt mondta: az idei tankönyvrendelésben 85 százalék fölötti volt az állami kiadású tankönyvek aránya, és a kormánynak nem célja a 100 százalék elérése. Az idegen nyelvű - különösen az angol - tankönyveknél számítanak a nemzetközi nagy kiadók jelenlétére.
Megerősítette, hogy 2020-tól már nemcsak az 1-től 9-ik évfolyamon tanuló, hanem valamennyi, a köznevelésben tanuló diák ingyen kapja majd a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvek biztosítására az ideinél 2,8 milliárd forinttal több, 13,9 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben.
Beszámolt arról is: a következő tanévtől a minisztérium közvetlenül a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello) számolja el a tankönyvek árát, így az iskoláknak csak a tankönyvrendeléseket kell leadniuk. Ezzel jelentősen csökken a bürokrácia - jegyezte meg.
Újabb változás: 2020-tól a középiskolások is ingyen kapják a tankönyveket
2020 szeptemberétől minden általános és középiskolás ingyen kapja majd a tankönyveket - ez derül ki a köznevelési jogszabályok tervezett módosításából.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
