Így alakítják ki a középiskolai tanulmányi területeket - itt a legfrissebb lista

Nyilvánosságra hozta a 2019/2020. tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási alapját az Oktatási Hivatal.

  • Eduline

Megnyílt továbbá a KIFIR tanulmányi területek és felvételi tájékoztató megadása a középfokú intézmények számára a 2020/2021. tanévre program, melyben a közleménynek megfelelően a középfokú intézmények megadhatják a 2020/2021. tanévben induló tanulmányi területeik belső kódjait és jellemzőit, valamint feltölthetik a felvételi tájékoztatójukat - írja az Oktatási Hivatal.

Mi az a tanulmányi terület?

A tanulmányi terület nem feltétlenül egyezik meg egy-egy osztállyal, az egy tanulmányi területre bekerült diákokból több osztályt is kialakíthatnak, de előfordulhat az is, hogy egy iskola több tanulmányi területből szervez egy osztályt. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni a magyarázatot: a tanulmányi terület az a tagozat, amelyre a diákok jelentkezhetnek.

Néhány példa a tanulmányi területekre: általános tantervű hatosztályos képzés, négy évfolyamos képzés emelt szintű matematikaoktatással, négy évfolyamos képzés emelt szintű kémiaoktatással stb.

A középiskolák október 20-ig hozzák nyilvánosságra 2020-as felvételi tájékoztatójukat, amelyekben az adott intézmény által meghirdetett összes tanulmányi terület szerepel majd.

A 2020-as középiskolai felvételi legfontosabb dátumai - egy helyen

Októberben a felvételi tájékoztatók közzétételével indul a középiskolai felvételi. Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.