PDSZ: hozzák nyilvánosságra a konkrét elképzeléseket a szakképzés átalakításáról

Jelenleg is tart egy újabb átalakítás, amelyről a 4.0 stratégiában foglaltakból lehet tájékozódni, ám már most látszik, hogy annak 2020-ra tervezett teljes bevezetése túlzó elvárás - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményében.

  • Eduline

A szakképzés a közoktatás legtöbbet rángatott területe, hiszen az oktatás gyakori változásai mellett itt a megkésett, és rosszul előkészített reformok sokasága fokozottan sújtja a szereplőket - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Jelenleg is tart egy újabb átalakítás, amelyről a 4.0 stratégiában foglaltakból lehet tájékozódni, ám már most látszik, hogy annak 2020-ra tervezett teljes bevezetése túlzó elvárás, hiszen az átalakítás irányítói még semmilyen, a stratégiából levezethető konkrétummal nem álltak elő.

Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból a PDSZ

Kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), közleményükben azt írják: a szakképzés 4.0 stratégiában szereplő reformok megvalósítására szánt idő aggasztóan rövid.

A 8. évfolyamon már lezajlottak az első szülői értekezletek, ám a pedagógusok és az illetékes szakszolgálatok nem tudnak biztos információval szolgálni az érdeklődő szülőknek, diákoknak a pályaválasztással kapcsolatban - emelik ki. Többszöri próbálkozás ellenére az új stratégia ütemterve sincs még elfogadva, és nem látható a változások finanszírozása. Félő, hogy minél inkább közeledünk 2020. szeptember 1-hez, a bevezetés feltételezett dátumához, a kapkodva, rosszul bevezetni kívánt reformok miatt még a jó kezdeményezések is zátonyra futnak, növelve a bizonytalanságot, egyben az érintettek bizalmatlanságát - véli a szakszervezet.

A PDSZ a fenti okok miatt felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, mint a szakképzésért felelős intézményt, hogy mielőbb hozzák nyilvánosságra konkrét elképzeléseiket és arról tájékoztassák a szakmát, a szülői társadalmat, a diákokat, továbbá a stratégia teljes 2020-ra tervezett bevezetése helyett hajtsanak végre egy fokozatosabb, alaposabban előkészített reformot.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.