Továbbra sincsenek nyilvános részletek az elfogadott idegen nyelvi stratégiáról

Még nem készült el teljesen, de továbbra sem tudni bővebb részleteket az elfogadott idegen nyelvi stratégiáról - tudta meg a Népszava.

  • Eduline

Egyelőre nem létezik kidolgozott, a kormány által teljes körűen elfogadott idegen nyelvi stratégia. Annak a dokumentumnak, amit még február elején tárgyalt a kormány, csak egyes részeit fogadták el – derült ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő megkeresésére küldött tájékoztatásából - írja a Népszava. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal igyekezett védekezni, hogy a már elfogadott döntésekről tartottak sajtótájékoztatót. Kásler Miklós Emmi-miniszter február közepén jelentette be: a 2020/2021-es tanévtől 9. és 11. évfolyamos diákok két hetes külföldi nyelvtanulási programban vehetnek részt, erre 90 milliárd forintot biztosít az állam.

Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok: miniszteri biztos vezeti majd a programot

Külön miniszteri biztosa lesz az államilag támogatott külföldi nyelvtanfolyamokat indító programnak, az első próbautakat akár már az önkormányzati választások előtt meg lehet szervezni - többek között ezt tartalmazza a hvg.hu által ismertetett minisztériumi jelentés, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma készített.

A NAIH felhívta az Emmi és a kormányiroda figyelmét: a stratégia azon részei, amik a sajtótájékoztatón bejelentett intézkedésekre vonatkoznak, már olyan közérdekű adatnak minősülnek, melyek kiadását nem lehet a fentiekre hivatkozva megtagadni. A kormány ennek ellenére továbbra is kitart a saját igaza mellett és nem ad ki semmit.

Szél Bernadett szerint  az is súlyosan jogsértő, hogy a kabinet úgy vezeti be jövőre a kötelező nyelvvizsgára vonatkozó szigorítást, hogy nem gondoskodott arról, hogy a középiskolák képesek legyenek felkészíteni erre diákok tömegeit. Szakmai becslések szerint emiatt jövőre 18-22 ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból.

A politikus megpróbálta kikérni a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről szóló kormánydöntés konkrét előkészítő-dokumentumait is, de az Emmi ezek kiadását is megtagadta. A képviselő ezért újból a NAIH vizsgálatát kérte.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.