Több iskolában komoly gondot okoz a pedagógushiány, a pályakezdők egyharmada ugyanakkor el sem kezd tanítani. A természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma a legalacsonyabb - írja a 24.hu.
A pedagógushiány miatt több iskolában nehézséget okoz a tanév elkezdése - írja a 24.hu. Több intézményben nincs matematika- vagy némettanár.
A helyzet valószínűleg hosszútávon sem fog változni, mivel - ahogy mi is megírtuk - hiába végeznek évente többezren tanárszakon, a pályakezdők egyharmada el sem kezd a pályán dolgozni, nyugdíjba pedig éves átlagban 4500-5000 pedagógus megy.
A 24.hu számítása szerint az osztatlan, kétszakos tanárképzésre felvettek száma 2017-ig növekedett, akkor 2343-an kerültek be ilyen szakra. 2019-ben azonban már csak 2018 hallgató kezdte az egyetemet ilyen képzésen. A természettudományos szakok esetében a legaggasztóbb a helyzet: fizikatanári szakra - bármely szakpár tagjaként - 2019-ben mindössze 35-en, kémiatanárira pedig 61-an nyertek felvételt.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felmérése szerint a tanárok egy héten átlagosan 68 órát dolgoznak, a részleteket itt olvashatjátok:
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
