Miért érdemes tízórait csomagolni az iskolásoknak? Ezt tanácsolja a dietetikus

Célszerű a szülőnek csomagolnia iskolás gyermeke tízóraiját, uzsonnáját - tanácsolja Csengeri Lilla dietetikus. De pontosan miért is?

  • Eduline/MTI

Mint mondta, jellemző, hogy a szülők nem csomagolnak a gyermeknek uzsonnát, tízórait, hanem pénzt adnak, amelyből a gyermek a büfében vásárolja meg az ennivalót. Ez nem jó gyakorlat  - jegyezte meg.

Hozzátette: ha a szülő csomagolja az ennivalót, akkor például jó megoldás egy szendvics, amelyben a sovány felvágott biztosítja a szükséges fehérjét, a kenyér vagy pékáru pedig lehetőleg teljes kiőrlésű legyen, ami lassabban felszívódó szénhidrátot tartalmaz, így a gyermek több órára "jól lakik". Jobban is tud a gyermek koncentrálni, figyelni, ha kiegyensúlyozott a vércukorszintje - tette hozzá a szakértő.

Friss adatok: évről évre drágább az iskolai menza

Hogyan változott a menza ára az elmúlt években? Mennyit kell fizetni az iskolai ebédért? Itt vannak a legfrissebb adatok.

A dietetikus szerint szükséges, hogy legyen a szendvics mellett idényzöldség is. Fontosnak nevezte, hogy a gyümölcs mellé olajos magvakat is csomagoljanak, amelyek hasznos ásványi anyagot tartalmaznak, de mivel magas a kalóriatartalmuk, heti két-három kis maréknál ne adjanak a szülők többet és lehetőség szerint a sótlan változatot válasszák. Elmondta azt is, ha a zöldség, gyümölcs össze van vágva, akkor szívesebben fogyasztja a gyermek, és érdemes a gyümölcsre citromlevet csepegtetni, hogy ne barnuljon meg.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.