Magántanulók: így kérhettek egyéni munkarendet szeptembertől

Szeptember 1-jétől az Oktatási Hivatal engedélyezheti az egyéni tanulói munkarendet, vagyis a korábbi magántanulói jogviszonyt. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline

Az idei tanévtől az Oktatási Hivatalnál (OH) kell kérvényezni az egyéni tanulói munkarendet, amely a korábbi magántanulói jogviszonynak felel meg. A kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy szülők, nagykorú tanuló esetén a diák nyújthatja be. Az űrlapokat és a részletes tudnivalókat az Oktatási Hivatal honlapján találjátok meg.

A szeptember 1. előtt beadott kérelmeket még az intézményvezetőknek kellett elbírálnia, az az Oktatási Hivatal ugyanakkor egy éven belül felülvizsgálja az eddig kiadott engedélyeket. A jelenlegi magántanulóknak tehát nem kell kérelmet benyújtaniuk, helyzetük felülvizsgálata és az ehhez szükséges dokumentumok meghatározása, bekérése hivatalból történik majd meg. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén az Oktatási Hivatal a szakértői bizottság szakvéleményét, illetve tartósan beteg tanuló esetén a szakorvosi igazolást fogja megvizsgálni.

A 2020/2021-es tanévre vonatkozó kérelmeket 2020. június 15-ig kell benyújtani. A mostani, 2019/2020-as tanévre már csak akkor nyújtható be kérelem, ha az iskolába járást valamely új körülmény akadályozza.

Egyéni tanulói munkarend akkor kérelmezhető, ha azt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös. Az engedélyt meghatározott időre adják meg. Az egyéni munkarendben tanulók felmentést kapnak a kötelező tanórai foglalkozások alól, a tantárgyakból osztályozó vizsgát kell tenniük.

Túlterhelt pedagógusok, alacsony fizetések és hatalmas tanárhiány - így indul az idei tanév

"Ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, akivel az idei tanévkezdésről, tanári fizetésekről és a pedagógushiányról beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.