Kezdődik a 2019/2020-as tanév: változnak a menetrendek, erre érdemes figyelni

Ma reggel 1,2 millió diáknak megkezdődik a 2019/20-as tanév.

  • MTI

A Magyar Posta tájékoztatása szerint minden iskolába időben megérkeztek a tankönyvek. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel összesen 13 millió tankönyvet szállítottak ki 4091 oktatási intézménybe. Az iskolák a megjelölt időben vehették át a raklapokra csomagolt könyveket, így mindegyik intézmény felkészülten fogadhatja a tanítási év első napján a diákokat. A megrendelt tankönyvek száma 570 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, az erre fordított költségek mégis 700 millióval csökkentek.

A most induló tanévben 1-9. évfolyamon valamennyi tanuló már ingyenesen kaphatja a tankönyvet, a 2020-as tanévtől pedig minden diák térítésmentesen jut a kiadványokhoz.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján végzett számítások szerint gyermekenként harminc-negyvenezer forintba kerül egy általános iskolás diák tanévkezdése, a terheket megkönnyítendő a Magyar Államkincstár augusztus 23-ától folyósította a szeptemberi családtámogatásokat: a családi pótlékot, a gyermekgondozást segítő ellátást és a gyermeknevelési támogatást.

A tanévkezdéshez igazodva hétfőn megváltozik a fővárosi közösségi közlekedés menetrendje, a nagykörúti villamosok pedig újra teljes vonalukon járnak.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közleménye szerint hétfőtől a tanítási időszakban érvényes menetrend szerint indulnak a járatok, ami a legtöbb vonalon a tanszüneti menetrendnél lényegesen gyakoribb járatindulást jelent. A nagyobb forgalom miatt a gépjárművel közlekedők és a BKK járatait választók egyaránt hosszabb utazási időre számíthatnak - hívta fel a figyelmet a közlekedési társaság.

Közölték azt is, hogy folytatódik a 3-as metró déli szakaszának felújítása, és a tanév kezdetétől a legforgalmasabb időszakokban átlagosan 45 másodpercenként indulnak az M3-as és az M3E pótlóbuszok. Hétfőtől a nagykörúti villamosok közlekedése is visszaáll az eredeti rendbe: a szerelvények a két hónapon keresztül zajló pályafelújítás után teljes vonalukon járnak.

Szeptember 2-től ismét az iskolai napokon érvényes menetrend szerint közlekednek az autóbuszok, és az iskolakezdés zökkenőmentes indulása érdekében a szeptember havi és első félhavi helyközi bérletek már augusztus 28-tól érvényesek - közölte a Volánbusz az MTI-vel.

A jogszabály alapján a 2019/2020-as tanév szeptember 2-án, hétfőn kezdődik, és 2020. június 15-ig, hétfőig tart. A tanulóknak száznyolcvan napot kell iskolában tölteniük, a tanulmányaikat középfokú iskolákban végzőknek az utolsó tanítási nap 2020. április 30.

Ilyen lesz a 2019/2020-as tanév: az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2019/2020-as tanév? Mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet? Mikor tartják az érettségiket és a középiskolai felvételi vizsgát? Itt találjátok a 2019/2020-as tanév legfontosabb dátumait.

Az első félév 2020. január 24-ig tart majd, az iskolák január 31-ig értesítik a diákokat és a szülőket a félévi eredményekről. A kormányrendelet szerint az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. október 25., a szünet utáni első tanítási nap november 4.

A téli szünet előtt utoljára 2019. december 20-án kell iskolába menni, az első tanítási nap 2020. január 6-a. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. április 8., a szünet utáni első iskolai nap pedig 2020. április 15.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.