Sorra nyerik az érmeket a nemzetközi diákolimpiákon a magyar középiskolások: íme, az eddigi eredmények

Több arany-, ezüst- és bronzérmet is szereztek a magyar diákok az elmúlt hetekben a diákolimpiákon. Mutatjuk az eddigi eredményeket.

  • Eduline

A bukaresti Romanian Masters of Mathematics nemzetközi matematikaversenyen ezüstérmet, bronzérmet és dícséretet is szereztek a magyar diákok. A Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpiáról pedig hat éremmel – két ezüst- és négy bronzéremmel – tértek haza a versenyzők.

Az Európai Uniós Természettudományi Olimpián (EUSO) mindkét induló magyar csapat ezüstéremmel zárt. De az Európai Fizikai Diákolimpián is taroltak a diákok – egy arany, egy ezüst, két bronzéremet és egy dicséret szereztek.

A 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpián mind a négy magyar induló aranyérmet szerzett. Ezzel az eredménnyel a magyar csapat a résztvevő 73 ország közül – Kínát követően – a második legeredményesebb országnak bizonyult.

Az 51. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián négy érmet – két ezüst- és két bronzérmet – sikerült bezsebelniük a magyar indulóknak. De az idén tizenhatodik alkalommal megrendezett Földrajzi Olimpián (International Geography Olympiad) részt vevő magyar középiskolásokra is büszkék lehetünk, ugyanis két ezüstérmet nyertek a világversenyen.

A 2019-es Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián a diákok idén a korábbi magyar sikerekhez viszonyítva az eddigi legtöbb egyéni sikert érték el – két bronzérmet, két dicséretet, illetve a legjobb megoldás különdíját is elhozták.

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI) szintén remek eredményeket értek el a magyar diákok – a csapat egyik tagja aranyérmes, egy másik tagja pedig bronzérmes helyen végzett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.