Sorra nyerik az érmeket a nemzetközi diákolimpiákon a magyar középiskolások: íme, az eddigi eredmények

Több arany-, ezüst- és bronzérmet is szereztek a magyar diákok az elmúlt hetekben a diákolimpiákon. Mutatjuk az eddigi eredményeket.

  • Eduline

A bukaresti Romanian Masters of Mathematics nemzetközi matematikaversenyen ezüstérmet, bronzérmet és dícséretet is szereztek a magyar diákok. A Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpiáról pedig hat éremmel – két ezüst- és négy bronzéremmel – tértek haza a versenyzők.

Az Európai Uniós Természettudományi Olimpián (EUSO) mindkét induló magyar csapat ezüstéremmel zárt. De az Európai Fizikai Diákolimpián is taroltak a diákok – egy arany, egy ezüst, két bronzéremet és egy dicséret szereztek.

A 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpián mind a négy magyar induló aranyérmet szerzett. Ezzel az eredménnyel a magyar csapat a résztvevő 73 ország közül – Kínát követően – a második legeredményesebb országnak bizonyult.

Az 51. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián négy érmet – két ezüst- és két bronzérmet – sikerült bezsebelniük a magyar indulóknak. De az idén tizenhatodik alkalommal megrendezett Földrajzi Olimpián (International Geography Olympiad) részt vevő magyar középiskolásokra is büszkék lehetünk, ugyanis két ezüstérmet nyertek a világversenyen.

A 2019-es Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián a diákok idén a korábbi magyar sikerekhez viszonyítva az eddigi legtöbb egyéni sikert érték el – két bronzérmet, két dicséretet, illetve a legjobb megoldás különdíját is elhozták.

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI) szintén remek eredményeket értek el a magyar diákok – a csapat egyik tagja aranyérmes, egy másik tagja pedig bronzérmes helyen végzett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.