A 2020-as középiskolai felvételi legfontosabb dátumai - egy helyen

Októberben a felvételi tájékoztatók közzétételével indul a középiskolai felvételi. Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat.

  • Eduline

2019. október 20.

A középfokú iskoláknak október 20-ig kell nyilvánosságra hozniuk felvételi tájékoztatójukat – ebben a 2020/2021-es tanévben induló tanulmányi területekről, valamint a felvételi szabályokokról is információkat találnak a szülők és a diákok.

2019. október 31.

Október végéig az általános iskolák is tájékoztatják a nyolcadikosokat a felvételi menetéről, a fontos dátumokról, teendőkről.

2019. november 15.

November közepéig teszi közzé az Oktatási Hivatal azoknak a gimnáziumoknak, szakgimnáziumoknak a jegyzékét, amelyek központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek.

2019. december 6.

A diákok december 6-ig jelentkezhetnek a központi írásbeli felvételi vizsgára – közvetlenül abban az iskolában, ahol meg szeretnék írni a tesztet.

2019. december 11.

A pályázatok benyújtásának határideje az Arany János Tehetséggondozó Programban.

2020. január 17.

Az Arany János Tehetséggondozó Programba tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel.

2020. január 18., 10 óra

A központi írásbeli felvételi vizsga az érintett gimnáziumokban és szakgimnáziumokban.

2020. január 23., 14 óra

Pótló központi írásbeli felvételi vizsga – ezen csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni.

2020. január 28.

A pályázatok benyújtásának határideje az Arany János Kollégiumi Programba.

2020. február 6.

A középiskolák értesítik a diákokat a központi írásbeli felvételi vizsga eredményéről.

Ilyen lesz a 2019/2020-as tanév: az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2019/2020-as tanév? Mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet? Mikor tartják az érettségiket és a középiskolai felvételi vizsgát? Itt találjátok a 2019/2020-as tanév legfontosabb dátumait.

2020. február 8.

Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő intézmények értesítik a pályázatok eredményéről a diákokat, a szülőket és az általános iskolákat.

2020. február 24-től március 13-ig

Szóbeli meghallgatások az érintett középiskolákban.

2020. március 16.

A középfokú iskolák március 16-ig hozzák nyilvánosságra a jelentkezők felvételi jegyzékét.

2020. március 19-20.

Ezen a két napon lehet módosítani a tanulói adatlapon (például a megjelölt iskolák/tanulmányi területek sorrendjén változtatni, tanulmányi területet törölni stb.)

2020. április 30.

A középfokú iskolák elküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a diákoknak és az általános iskoláknak.

2020. április 30.

Pályázatok benyújtása az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programba.

2020. május 22.

Május 11-től a középfokú iskolák rendkívüli felvételi eljárást indíthatnak (ha a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb diák került be az induló évfolyamra, akkor mindenképpen rendkívüli felvételi eljárást kell indítaniuk). A rendkívüli felvételire érkezett kérelmekről május 22-ig dönt az iskola igazgatója.

2020. június 22-24.

Beiratkozás a középfokú iskolákba, a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba. Az időpontot az adott iskola határozza meg.

Ha rendészeti vagy honvédelmi középiskolába jelentkeztek, itt találjátok meg a fontosabb dátumokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.