PDSZ: a valódi megoldás az lenne, ha a minimálbér lenne a pedagógusok fizetésének számítási alapja

Nem elegendő a pálya vonzerejének növelésére – így értékelte a pedagógus-életpályamodell módosítását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az osztatlan tanárképzésen tanuló hallgatók egyéves összefüggő szakmai gyakorlatát beszámítják a pedagógus-életpályamodellbe, így a diplomaszerzést követően két év helyett már egy év gyakornoki fokozat után átléphetnek a pedagógus I. kategóriába.

A módosítást régóta szorgalmazták az egyetemek tanárképző intézetei, és a hallgatói önkormányzatok is, arra hivatkozva: nem túl motiváló a jelenlegi rendszer, amelyben az egyetemi tanulmányok részét képező egyéves gyakorlattal együtt a pályakezdők összesen három évet ledolgoznak, mire „teljes jogú” pedagógusok lehetnek.

Változtatnak a pedagógus-életpályamodellen, rövidebb ideig tart majd a gyakornoki idő

Módosította a pedagógus-életpályamodellt a kormány, a napokban közzétett rendeletmódosítás alapján az osztatlan tanárképzést végzett pályakezdők két év helyett egy év után átléphetnek a gyakornoki fokozatból a pedagógus I. kategóriába - írja a Magyar Nemzet.

A PDSZ úgy látja, ez a lépés nem elég a pálya vonzerejének növelésére. A valódi megoldás – véli a szakszervezet – az lenne, ha továbbra is a minimálbérhez kötnék a pedagógusok fizetését, „amennyiben ez ma is így lenne, egy egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő pedagógus nem nettó 135 ezer forintot, hanem közel 200 ezer forintot vihetne haza, amely még mindig igen szerény jövedelem más egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdők induló béréhez képest”.

Hozzáteszik azt is: a közeljövőben várható tömeges nyugdíjba vonulásakor felszabaduló bértömeget arra kell szánni, hogy – elsősorban a pálya első időszakában – az illetményeket súlyozottan kezeljék, „különben a pedagógushiány olyan méreteket ölthet, amely veszélyezteti az ország jövőjét”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.