Nem elegendő a pálya vonzerejének növelésére – így értékelte a pedagógus-életpályamodell módosítását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az osztatlan tanárképzésen tanuló hallgatók egyéves összefüggő szakmai gyakorlatát beszámítják a pedagógus-életpályamodellbe, így a diplomaszerzést követően két év helyett már egy év gyakornoki fokozat után átléphetnek a pedagógus I. kategóriába.
A módosítást régóta szorgalmazták az egyetemek tanárképző intézetei, és a hallgatói önkormányzatok is, arra hivatkozva: nem túl motiváló a jelenlegi rendszer, amelyben az egyetemi tanulmányok részét képező egyéves gyakorlattal együtt a pályakezdők összesen három évet ledolgoznak, mire „teljes jogú” pedagógusok lehetnek.
Változtatnak a pedagógus-életpályamodellen, rövidebb ideig tart majd a gyakornoki idő
Módosította a pedagógus-életpályamodellt a kormány, a napokban közzétett rendeletmódosítás alapján az osztatlan tanárképzést végzett pályakezdők két év helyett egy év után átléphetnek a gyakornoki fokozatból a pedagógus I. kategóriába - írja a Magyar Nemzet.
A PDSZ úgy látja, ez a lépés nem elég a pálya vonzerejének növelésére. A valódi megoldás – véli a szakszervezet – az lenne, ha továbbra is a minimálbérhez kötnék a pedagógusok fizetését, „amennyiben ez ma is így lenne, egy egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő pedagógus nem nettó 135 ezer forintot, hanem közel 200 ezer forintot vihetne haza, amely még mindig igen szerény jövedelem más egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdők induló béréhez képest”.
Hozzáteszik azt is: a közeljövőben várható tömeges nyugdíjba vonulásakor felszabaduló bértömeget arra kell szánni, hogy – elsősorban a pálya első időszakában – az illetményeket súlyozottan kezeljék, „különben a pedagógushiány olyan méreteket ölthet, amely veszélyezteti az ország jövőjét”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
