PDSZ: a valódi megoldás az lenne, ha a minimálbér lenne a pedagógusok fizetésének számítási alapja

Nem elegendő a pálya vonzerejének növelésére – így értékelte a pedagógus-életpályamodell módosítását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az osztatlan tanárképzésen tanuló hallgatók egyéves összefüggő szakmai gyakorlatát beszámítják a pedagógus-életpályamodellbe, így a diplomaszerzést követően két év helyett már egy év gyakornoki fokozat után átléphetnek a pedagógus I. kategóriába.

A módosítást régóta szorgalmazták az egyetemek tanárképző intézetei, és a hallgatói önkormányzatok is, arra hivatkozva: nem túl motiváló a jelenlegi rendszer, amelyben az egyetemi tanulmányok részét képező egyéves gyakorlattal együtt a pályakezdők összesen három évet ledolgoznak, mire „teljes jogú” pedagógusok lehetnek.

Változtatnak a pedagógus-életpályamodellen, rövidebb ideig tart majd a gyakornoki idő

Módosította a pedagógus-életpályamodellt a kormány, a napokban közzétett rendeletmódosítás alapján az osztatlan tanárképzést végzett pályakezdők két év helyett egy év után átléphetnek a gyakornoki fokozatból a pedagógus I. kategóriába - írja a Magyar Nemzet.

A PDSZ úgy látja, ez a lépés nem elég a pálya vonzerejének növelésére. A valódi megoldás – véli a szakszervezet – az lenne, ha továbbra is a minimálbérhez kötnék a pedagógusok fizetését, „amennyiben ez ma is így lenne, egy egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő pedagógus nem nettó 135 ezer forintot, hanem közel 200 ezer forintot vihetne haza, amely még mindig igen szerény jövedelem más egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdők induló béréhez képest”.

Hozzáteszik azt is: a közeljövőben várható tömeges nyugdíjba vonulásakor felszabaduló bértömeget arra kell szánni, hogy – elsősorban a pálya első időszakában – az illetményeket súlyozottan kezeljék, „különben a pedagógushiány olyan méreteket ölthet, amely veszélyezteti az ország jövőjét”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.