Módosította a pedagógus-életpályamodellt a kormány, a napokban közzétett rendeletmódosítás alapján az osztatlan tanárképzést végzett pályakezdők két év helyett egy év után átléphetnek a gyakornoki fokozatból a pedagógus I. kategóriába - írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet cikkében az áll, az osztatlan tanárképzésen tanuló hallgatók egyéves összefüggő szakmai gyakorlatát beszámítják a pedagógus-életpályamodellbe, így a diplomaszerzést követően két év helyett már egy év gyakornoki fokozat után átléphetnek a pedagógus I. kategóriába.
A módosítást régóta szorgalmazták az egyetemek tanárképző intézetei, és a hallgatói önkormányzatok is, arra hivatkozva: nem túl motiváló a jelenlegi rendszer, amelyben az egyetemi tanulmányok részét képező egyéves gyakorlattal együtt a pályakezdők összesen három évet ledolgoznak, mire „teljes jogú” pedagógusok lehetnek.
A pedagógus-életpályamodell első két évében a pályakezdők gyakornoki fokozatban dolgoznak, mentor segíti a munkájukat, a második év után minősítő vizsgát tesznek, így léphetnek tovább a pedagógus I. kategóriába.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke a lapnak azt mondta: a gyakornokok bruttó 195 ezer, illetve 203 ezer forintot keresnek, attól függően, hogy főiskolai vagy egyetemi végzettségük van. Ezzel szemben a pedagógus I. kategóriában 219 ezer, illetve 243 ezer forint a havi bruttó kereset.
Sokkal több pedagógusra lenne szükség, át kell alakítani a képzést a HÖOK szerint
A szakmai gyakorlat számítson bele az oktatói életpályamodellbe, oktassák a hallgatóknak a konfliktuskezelést, a logopédiát, a retorikát, és a kommunikációt tréningeken keresztül - többek között így újítaná meg a pedagógusképzést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
