Keszthelyen rendezik meg augusztus 2. és 10. között a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiát, amelyre a világ minden tájáról, 47 országból több száz középiskolás érkezik összemérni csillagászati és asztrofizikai tudását.
A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia ötlete 2006-ban született meg Thaiföld, Indonézia, Irán, Kína és Lengyelország együttműködéséből. Az alapítók célja, hogy népszerűsítsék a csillagászatot és az asztrofizikát a fiatalok körében, valamint hogy elősegítsék a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakulását már fiatal korban is.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői adásában arról beszélt, hogy idén negyvenhét országból ötvenöt csapat érkezik. A verseny öt fordulóból áll: elméleti, adatfeldolgozási, megfigyelési, planetáriumi fordulóból, valamint a csapatversenyből - írják.
Magyar diákok az informatikai diákolimpián: jól indult az első versenynap
Pénteken tartották a Közép-Európai Informatikai Diákolimpia első versenynapját, ahol 13 ország 14 csapata indult.
A szervezők két csapatot indíthatnak, így Magyarországról két csoport mérettetheti meg a tudását. "Az olimpia nyertesei a következő években a feltörekvő csillagásznemzedék tagjai lesznek" - hangsúlyozta Kiss L. László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, hozzátéve, hogy a színvonalas nyugati egyetemek figyelemmel kísérik a nemzetközi eseményt.
Hangsúlyozta: a csillagászatot nagyon eltérő szinten tanítják a középiskolákban. "Magyarországon nincs csillagászat tantárgy a középiskolában, a magyar versenyzők emiatt jelentős helyzeti hátrányból indulnak" - fejtette ki, hozzátéve: a diákversenyeken kiválasztott magyar versenyzőket a nemzetközi küzdelemre év közben olimpiai szakkörökön készítik fel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
